Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Papp Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése II. (Helconinae, Calyptinae, Meteorinae, Microgasterinae, Cheloninae és Orgilinae)

PAPP J.: Az Alpokalja gyilkosfíirkész faunájának alapvetése П. (Hymenoptera: Braconidae) COTESIA Cameron, 1891 A Cotesia genusz fajait NIXON (1965, 1974) még a g/omeratas-fajcsoportba sorrolta az Apanteles genuszon belül; MASON (1981) érvényesítette újra a Cotesia nevet. A magyarországi Cotesia-fajok száma 76 (PAPP, 1988b), ezek közül kereken 25 él az Alpokalján is, azaz a hazai fajok 32,9 %-a. Ez a %-os arány jelentősen meg fog változni azzal, hogy még legalább 15-20 Cotesia-faj fog előkerülni az Al­pokaljáról. Cotesia affinis (Nees, 1834) — V/l: 1 Ç: Kőszeg; 2 $: Kőszeg: Guba-hegy. VII-VIII. — Nyolc hazai lelőhelye közül hat a Nagyalföldre (1/1 Eupannonicum), azaz síkvidékre, Kőszeg, illetve Vác hegy-, illetve dombvidékre esik. Hazánkban valószínűleg gyakori faj. Cotesia cajae (Bouché, 1834) — V/l: l S'- Kőszeg: Meszes-völgy; V/3: 1 <$: Csörötnek: Huszászi; 1 Ç: Szakonyfalu; 1 $: Szalafő; VI/2: 1 $: Szőce. V-VII. Cotesia callimone (Nixon, 1974) — V/l: 1 $: Velem: Víd-hegy; V/3: 1 <$\ Csörötnek: Huszászi. V-VT. — Magyarországi 11 lelőhelye közül öt az Eumatricumba (II/2) esik, a további öt lelőhely faunakörzetünkben oszlik meg. Ed­digi faunisztikai adatainak az alapján ritka európai faj, Magyarországon kívül a kö­vetkező országokból közölték: Bulgária, Szlovákia, Finnország és Írország. Cotesia geryonis (Marshall, 1885) — V/3: 1 $; Szakonyfalu; VI/2: 1 $: Szőce. VI-VII. — Eddigi hazai előfordulásai jobbára domb-és hegyvidékekre szo­rítkoznak. Sem nálunk, sem Európában nem gyakori faj. Cotesia glomeratus (Linnaeus, 1758) — V/l: 1 $: Bozsok; 1 $ + 2 #: Kő­szeg, ex larva Pieris brassicae Linnaeus (Lep.: Pieridae); 1 S; Kőszeg: Alsó-rét; VI/2; 1 S: Szőce. VII-VIII. Cotesia jucunda (Marshall, 1885) — V/l: 1 $: Kőszeg: Meszes-völgy; 1 <$: Kőszeg: Szabó-hegy; 1 <$: Velem, Víd-hegy; V/3: 1 <?: Kercaszomor; 1 $: Szalafő. VI-VII. Cotesia kurdjumovi (Telenga, 1955) — V/l: l <$; Kőszeg: Szabó-hegy; VI/2: 1 <$: Szőce. VI-VII. — A fajról egyre inkább bebizonyosodik, hogy Magya­rországon még gyakori, de tőlünk nyugatra viszont kevésbé gyakori. Cotesia limbata (Marshall, 1885) — V/l: 2 $: Kőszeg. VI, VIII. — Sík-, domb- és hegyvidékeinken egyaránt előfordul, mégsem gyakori seholsem. Cotesia melanoscelus (Ratzeburg, 1844) — V/l: 1 S: Kőszeg: Szabó-hegy. VI. Cotesia nothus (Marshall, 1885) — V/l: 1 $: Kőszeg: Szabó-hegy. VI. — Országosan gyakori faj, várhatóan az Alpokalján is számos további lelőhelyről fog előkerülni. Cotesia ofella (Nixon, 1974) —1/2: 1 $: Kám: Jeli Arborétum; V/l: 3 $: Kőszeg; 2 $ + 2 <$: Kőszeg: Chernél kert; 2 S'- Kőszeg: Meszes-völgy; V/3: 6 <$: Csörötnek: Huszászi; VI/2: 1 <$: Szőce. V-VI, DC — AC. tibialis-hoz nagyon ha­sonlít, azzal könnyen össztéveszthető. Nem minden brakonida specialista tekinti önálló fajnak. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom