Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Szövényi Gergely–Nagy Barnabás: A Kőszegi-hegység Orthoptera-faunájának kritikai áttekintése

SzövÉNYl G. — NAGY В.: A Kőszegi-hegység Orthoptera-faimájának kritikai áttekintése viszonylag kisebb mértékben a túlnyomóan hálózásos gyűjtésekben. Közepes gyengén repül. Conocepbalus discolor Thunberg, 1815 — Bozsok: Hársfakapu (erdőszéli száraz ökoton), 1996. VIII. 17., SzG; Kovácsi-rét (láprét, magassásos), 1996.VIII.17., SzG; Zsidó-rét széle (lejtősztyepprét), 1997. VIII. 14., SzG; Cák: Po­gányoktól D-re (nedves rét), 1998.VIII.26., SzG; Kőszeg: Alsó-rétek (Gyöngyös­patak menti nedves rét), 1995.VIII.5., SzG; Hörmann-forrás (katonai őrs körüli fü­ves, bozótos terület), 1995.VIII.3., SzG; Irány-hegy, tető (régi bükkös vágás), 1997.VIII.16., SzG; Kálvária, D-i oldal (száraz gyep), 1996.VIII.15., SzG; Rőti­völgy (magaskórós növényzet), 1996.VII.27., NB; Rőti-völgy (nedves kaszálórét), 1996.VIII.16., SzG; Szabó-hegy, 1980.VIII.9., NL; Szabó-hegy, É-i rész (vörös csenkeszes kaszáló), 1997. IX. 12., SzG; Szabó-hegy K-i lába (szőlők közötti gyep), 1997.DÍ.13., SzG; Köszegdoroszló: Pogányok (gyümölcsösök közti kaszáló), 1998.VIII.24., SzG; Pogányok (patak menti nedves kaszáló), 1996.VII.29., 1996.Vin.18 ., 1998.Vin.24 ., SzG; Velem: Szent Vid (hegyi kaszálórét), 1996. VIII. 19., SzG. — A közönséges kúpfejűszöcske a nedves, vizenyős, dús növényzetű élőhe­lyek faja, de gyönge röpképessége folytán eljut a szomszédos mezofil élőhelyekre is. Ruspolia nitidula (Scopoli, 1786) —Bozsok: írottkő (változatos hegyi ir­tásrét), 1995.VIII.3., SzG; Cák: Pogányoktól D-re (nedves rét), 1998.VIH.26., SzG; Köszegdoroszló: Pogányok (gyümölcsösök közti kaszáló), 1998.VIII.24., SzG. — A nagy kúpfejűszöcske élőhelyét illetően az előző fajjal megegyezik, de mivel jobb repülő, esetenként távolabb is megtalálható szokványos lelőhelyétől. Meleg­kedvelő, afrikai-mediterrán faj; területünkön, areájának északi peremvidékén for­dul elő, ezért állatföldrajzilag értékes elem (KALTENBACH, 1970). Areájának északi zónájában az utóbbi évtizedekben megszaporodó előfordulási adatai mintha észak felé terjedését igazolnák. PoNGRÁcznál (1940) nem szerepel. Gyepszinti lakó. Tettigonia viridissima Linnaeus, 1758 —Kőszeg: Hörmann-forrás (katonai őrs körüli füves, bozótos terület), 1995. VIII.3., SzG; Meszes-völgy (patakparti magaskórós növényzet), 1997.VIII.U., SzG; Szabó-hegy, Herman Ottó szikla (ár­nyékolt magaskórós növényzet), 1997.VIII.12., SzG; Köszegdoroszló: Pogányok (patak menti nedves kaszáló), 1996.VII.29., SzG. — A zöld lombszöcske bokor- és falakó, de - különösen lárva korában - a bozótos gyepszintben is előfordul. Köze­pes repülő. Tettigonia cantans (Fuessly, 1775) — Bozsok: Felső rét (magaskórós nö­vényzet), 1992.VII.30., NB; írottkő, 1980.IX.24., PJ; írottkő-oldal (gyepes, Rubus­bozótos erdőszegély), 1992.VIII.14., ТА; Cák: Pogányoktól D-re (fűzes bozót), 1998. VIII.26., SzG; Kőszeg: Hörmann-forrás (katonai őrs körüli füves, bozótos te­rület), 1995.VIII.3., SzG; Irány-hegy, tető (régi bükkös vágás), 1997.VHI.16., SzG; Kendig, csúcs északi oldala (bükkös vágás), 1997.VIII.17., SzG; Meszes-völgy (patakparti magaskórós növényzet), 1997. VIII. 11., SzG; Okmányos (út menti ma­gaskórós növényzet), 1998.VI.7., SzG; Stájerházak (dús kaszáló), 1996.VII.27., NB; Szabó-hegy, É-i rész (vörös csenkeszes kaszáló), 1997.IX.12., SzG; Szabó­hegy, Herman Ottó szikla (árnyékolt magaskórós növényzet), 1997. VIII. 12., SzG; Szabó-hegy K-i lába (szőlők közötti gyep), 1997.IX.13., SzG; Szabó-hegy, sípálya (irtásrét), 1997.VIII.12., SzG; Vörös kereszt (erdőszéli gyepsáv), 1996.VII.27., NB; Velem: Hármashatár-hegy (bükkös vágás), 1996.VIII.19., SzG; Szent Vid (hegyi kaszálórét), 1996.VIII.19., SzG. — Az éneklő lombszöcske a magaskórós növényzetet kedveli, de a magas, bozótos gyepszintben, bokrokon is előfordul. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom