Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Szövényi Gergely–Nagy Barnabás: A Kőszegi-hegység Orthoptera-faunájának kritikai áttekintése

SA VARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) Élesen zengő cirpelése messzebbről elárulja. Alig repül. Hegyvidéki faj, a Dunántúlon 400 m alatt ritkán fordul elő. f Tettigonia caudata (Charpentier, 1845) — A farkos lombszöcskét csupán PONGRÁCZ (1940) adata alapján vettük fel jegyzékünkbe. Magunk egyetlen esetben sem gyűjtöttük. '-• Decticus verrucivorus (Linnaeus, 1758) — Velem: Felső-kertek (vörös csenkeszes kaszáló), 1996.VIII.19., SzG. — A szemölcsevő szöcske másutt eléggé elterjedt faj, itteni ritka előkerülése meglepő; a gyepszint lakója. Közepes gyengén repül. ?Platycleis affin is Fieber, 1853 — A púposhasú rétiszöcskét csak PONGRÁCZ (1940) után vettük fel jegyzékünkbe. Egyébként itteni előfordulása meglepő, sőt valószínú'tlen. Az alföldi pusztaságok jellemző állata. Platycleis grisea (Fabricius, 1781) — Bozsok: Hársfakapu (erdőszéli száraz ökoton), 1996.VÜI.17., SzG; Hársfakapu (kopár, degradált száraz gyep), 1996.VIII.17., SzG; Irottkő, 1980.IX.24., PJ; Kalapos-kő (bokros, gyepfoltokkal tarkított ritkás tölgyes), 1995.

VIII.3., SzG; Kalapos-kő fölötti tető (kis kiterjedésű hegyi irtásrét), 1996.VIII.17., SzG; Сак: Botosok (lejtősztyepprét folt), 1996.VII.29., SzG; gesztenyés oldal (száraz, csenkeszes kaszáló), 1996.VIII.18., SzG; Kőfejtő (sziklás, bozótos növényzet), 1996.VII.29., SzG; velemi út melletti kőfejtő (száraz bozót), 1992.VII.30., NB; Kőszeg: Hörmann-forrás (katonai őrs körüli füves, bozótos terület), 1996.VII.27., NB; Kálvária, D-i oldal (száraz gyep), 1996.

VI. 13., SzG; Szabó-hegy (kaszálórét), 1965.X.20., NB; Velem: Felső-kertek (rövidfüvű száraz gyep), 1996.VDI.19., SzG; Hármashatár-hegy (bükkös vágásnövényzet), 1996.VIII.19., SzG. — A szürke rétiszöcske száraz, füves lejtők, kopár irtások elterjedt faja. Közepes gyenge repülő. A gyepszintben tartózkodik. fMetrioptera brachyptera (Linneus, 1761) — A sötétzöld rétiszöcske a Magyar Középhegységben a mezofil rétek csökevényes szárnyú faja, de főleg 500600 méter fölött fordul elő. Meglepő, hogy ennek ellenére egyszer sem észleltük a Kőszegi-hegységben; csak PONGRÁCZ (1940) után vettük fel jegyzékünkbe. Lokálisan kipusztult? Metrioptera (Bicolorana) bicolor (Philippi, 1830) — Bozsok: Hársfakapu (erdőszéli száraz ökoton), 1996.VIII.17., SzG; Hársfakapu (sztyepp jellegű erdőtisztás), 1996.

VIII. 17., SzG; Hársfakapu (sztyepprét folt), 1996.VII.6., SzG; Cák: Botosok (lejtősztyepprét folt), 1996.VII.29., SzG; Botosok (zavart száraz gyep), 1997.

VIII. 16., SzG; gesztenyés oldal (száraz, csenkeszes kaszáló), 1996.VIII.18., SzG; gesztenyés oldal (sudár rozsnokos kaszáló), 1996.VIII.18., SzG; Kőfejtő (sziklás, bozótos növényzet), 1996.VII.29., SzG; Kőszeg: Hörmann-forrás (katonai őrs körüli füves, bozótos terület), 1996.VII.27., NB; Irány-hegy, tető (régi bükkös vágás), 1997.VIII.16., SzG; Kálvária, D-i oldal (száraz gyep), 1996.VI.13., 1996.VIII.15., SzG; Szabó-hegy, D-i oldal (száraz gyep-bozót mozaik), 1996.VIII.20., SzG; Szabó-hegy (katszálórét), 1965.X.20., NB; Kőszegdoroszló: Pogányok (gyümölcsösök közti kaszáló), 1996.VII.29., SzG; Velem: Felső-kertek (rövidfüvű száraz gyep), 1996.Vm.19

., SzG; Felső-kertek (száraz Festucetum gyep), 1992.VH30., NB; Felső-kertek (vörös csenkeszes kaszáló), 1996.

VIII. 19., SzG. — A halványzöld rétiszöcske dúsabb rétek általánosan elterjedt szöcskéje. Csökevényes szárnyai folytán nem repül, csak az esetlegesen előforduló hosszúszárnyú alakja képes erre kis mértékben. A gyepszint lakója. 107