Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Szövényi Gergely–Nagy Barnabás: A Kőszegi-hegység Orthoptera-faunájának kritikai áttekintése

SA VARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) ves rét), 1995.

VIII.5., SzG; Hörmann-forrás (katonai őrs körüli füves, bozótos terület), 1995.VIII.3., SzG; Kálvária, D-i oldal (száraz gyep), 1996.

VIII. 15., SzG; Rőti-völgy (magaskórós növényzet), 1996.VII.27., NB; Rőti-völgy (nedves kaszálórét), 1996.VIII.16., 1998.

VIII.21., SzG; Szabó-hegy, 1980.VIII.9., NL; Szabóhegy, D-i oldal (száraz gyep-bozót mozaik), 1996.VIII.20., SzG; Szabó-hegy, E-i rész (vörös csenkeszes kaszáló), 1997.IX.12., SzG; Szabó-hegy (kaszálórét), 1965.X.20., NB; Szabó-hegy lába (üde kaszálórét), 1995.VIII.2., SzG; Szabó-hegy, sípálya (irtásrét), 1997.VIII.12., SzG; Tábor-hegy (száraz út menti vágás), 1992.VII.30., NB; Vörös kereszt (erdőszéli gyepsáv), 1996.VII.27., NB; Koszegdoroszló: Pogányok (gyümölcsösök közti kaszáló), 1996.VII.29., SzG; Pogányok (gyümölcsösök közti kaszáló), 1998.VIII.24., SzG; Pogányok (patak menti nedves kaszáló), 1996.VII.29., 1996.VIII.18., 1998.VIII.24., SzG; Velem Felsőkertek (száraz Festucetum gyep), 1992.VII.30., NB; Felső-kertek (vörös csenkeszes kaszáló), 1996.VIII.19., SzG; Szent Vid (hegyi kaszálórét), 1996.VIII.19., SzG. — A közönséges virágszöcske túlnyomóan helyhez kötött életmódú, szárnyatlan faj; a gyepszint lakója. Leptophyes boscii Brunner von Wattenwyl, 1878 — Bozsok. írottkő-oldal (gyepes, Rubus-bozótos erdőszegély), 1992.VIII.14., TA; írottkő (változatos hegyi irtásrét), 1995.VIII.3., SzG; Kalapos-kő (bokros, gyepfoltokkal tarkított ritkás tölgyes), 1996.VIII.17., SzG; Kalapos-kő fölötti tető (kis kiterjedésű hegyi irtásrét), 1996.VIII.17., 1998.VIII.25., SzG; Kőszeg: Hörmann-forrás (katonai őrs körüli füves, bozótos terület), 1995.VIII.3., SzG, 1996.VII.27., NB; Irány-hegy, tető (régi bükkös vágás), 1997.VIII.16., SzG; Rőti-völgy (magaskórós növényzet), 1996.VII.27., NB; Stájerházak (dús kaszáló), 1996.Vn.27

., NB; Szabó-hegy, É-i rész (vörös csenkeszes kaszáló), 1997.DC.12., SzG; Szabó-hegy, Herman Ottó szikla (árnyékolt magaskórós növényzet), 1997.VIII.12., SzG; Szabó-hegy, sípálya (irtásrét), 1997.VIII.12., SzG; Tábor-hegy (száraz út menti vágás), 1992.VII.30., NB; Velem: Hármashatár-hegy (bükkös vágásnövényzet), 1996.VIH.19., SzG. — A sárgászöld virágszöcske Magyarországon csak Dunántúlról ismeretes. Előző rokon fajával életmódjában meglehetősen egyezik, de az árnyékolást jobban bírja, ezért kis erdei tisztásokon, ritkás erdőben is előfordul. Az írottkőről, 840 m magasságból NÁDIG (1987) is közli. Bokor és magas-gyepszint lakó. Röpkeptelen. Polysarcus dentícauda (Charpentier, 1825) — Bozsok: Kovácsi-rét (láprét), 1996.VH.6., SzG; Cák: Doroszlói-pataktól D-re eső rétek (dús kaszáló), 1997.VI.10., SzG; Kőszeg: Király-völgy (kaszált aljú gyümölcsös), 1997.VI.il

., SzG; Velem: Felső-kertek (franciaperjés kaszáló, lucernás), 1997.VI.10,, SzG. — A fogasfarkú szöcske esetében említésre méltó, hogy viszonylag kevés kimutatott lelőhelye ellenére a korábbi években Vas-megye több pontján kártevő mennyiségben is fellépett (EBNER, 1948, JÁVOR, 1950). Túlnyomóan kétszikű növényekkel táplálkozó, csökevényes szárnyú (ezért röpkeptelen), egyik legnagyobb termetű szöcskénk. Meconema thalassinum (De Geer, 1773) — Bozsok: Kalapos-kő (bokros, gyepfoltokkal tarkított ritkás tölgyes), 1995.VIII.3., SzG; Kőszeg: Hörmann-forrás (katonai őrs körüli füves, bozótos terület), 1995.VIII.3., SzG; Meszes-völgy (patakparti magaskórós növényzet), 1997.

VIII. 11., SzG; Tábor-hegy (száraz út menti vágás), 1992.VII.30., NB; Velem: Felső-kertek (bozótos száraz gyep), 1992.VII.30., NB. — A doboló szöcske fa és bokor-lakó; feltehetően ezért szerepel 105