Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)
Marton Erzsébet: Régészeti park volt Velemben
MARTON ERZSÉBET: RÉGÉSZETI PARK VOLT VELEMBEN bizonyíthatóan másodlagos helyről, valamint Gór-Kápolnadombról, Ilon Gábor ásatásából. Több száz darab, teljesen holt tárgyak tömege. Kb. azonos méretűek, gyakran díszítettek, agyagból készültek, kiégetve vagy csak napon szárítva. Sok az ép darab, még több a töredék. Abban sem biztos a magyar régészek többsége, hogy hogyan és mire használhatták őket. Nem köthetők egyetlen korhoz, kisebb-nagyobb törésekkel a neolitikum tói (Dévaványa - ORAVETZ 1997, 5-25) a korabronzkoron (Dánia - J0RGENSEN 1991), középső(Aunjetiz) 2 és későbronzkoron át (pl. Gáva kultúra, Baks Temetőpart lelőhely - V. SZABÓ 1996, Abb. 39. 11.) még a népvándorlás korában is találunk hasonlókat (szarmata telep, 2-3. sz. Rákóczifalva Nyolcas dűlő CSEH 1997, 173-195, Fig. 18), (Moresti, Románia, 10. sz. - HOREDT 1979, Abb. 24.). A Kárpát-medencében zömmel az urnamezős kultúra későbronzkori anyagában találhatók meg: a dunántúli későhalomsíros-ill. urnasíros kultúra telephelyein (Németbánya - ILON 1996, 89, XV. t. 5.; Kesellőhegy és Zöröghegy - N0VÁKI1979, 37. ábra; Velem-Szent Vid - HRIVNÁK POLKA 1998; MARTON 1996, 249, 10. t.; Sághegy, Gór). A felsorolt leletek zöme szórvány. Gór-Kápolnadomb Kifejezetten textilre utaló szervesanyag nincs, a gödörben sorban fekvő karikák, a cölöplyukak helye kérdéses, a gödör szenes betöltésének anyagát egyelőre(!) tudomásom szerint -, laboratóriumban nem elemezték. Az E-F-5 „c" gödör leírása Az 199l-es ásatási napló részlete: A feltételezett „c" gödör területén karika alakú nehezék, emberszerű kettős bekarcolt vonallal a túloldalán. Úgy tűnik, hogy az F-5 szelvény „c" jelenségének alja egységes sárgaként jelentkezik, ezen egy 5-6 cm-es vastagságú égett, kalcinált csonttöredékes, fekete, faszenes réteg van. Ebben egy csoportban 6 átfúrt agyagkarika, ill. nehezék volt még. A jelenlegi csoporttól kelet felé kb. 60 cm-re, ugyanebben a mélységben a deformált urna alatt egy vésett díszes karika. (A lelet publikálási jogának átengedéséért Ilon Gábornak tartozom köszönettel.) Funkció A hipotézis szintjén hivatkozom a soproni urnaábrázolásra, amely az ellenzők szerint csak bepecsételt díszítés. Szerencsére azóta előkerült a bolognai tintinnabulum szövés ábrázolása is. Szervesanyaggal együtt, 2 Tucapy bei Vyskow, published by Ludikovsky, in: Schieber, I.: Ein Webstuhlbefund aus Ga: s-Thunau, Rekonstruktionversuch und Funktionsanalyse. ArchAustr 71 (1987) 41. Abb. 18. valamint a szövőszék elszenesedett gerendájával a romániai Moresti telepről kerültek elő karika alakú nehezékek. Gödörház, hosszú sorokban fekvő agyagkarikákkal, cölöplyukak, elszenesedett hosszú gerendákkal. Datálása: Kr. u. 10. század (V. SZABÓ 1996,39. ábra 11). Modellezés Elkészítettem 50 db karika alakú nehezéket, napon kiszárítottam, amelyek a velemi 1989-1991-es leletanyagból való darabok másolatai. Méretben igen, súlyban megközelítőleg. Agyagozás közben jöttem rá ugyanis arra a mennyiségre, amellyel könnyen kialakítható az adott vastagságú karika, kb. 10 perc alatt. A súlya kiszáradás után kb. 100 gramm. A fonal felvetésekor derült ki, hogy ez igen jelentős súly. A kész darabot lesimítottam vizes kézzel, díszítettem egy kis ággal. 50 db kb. 3 óra alatt készült el. Másnapra megszáradt. Árnyékban kell kiszárítani, különben megreped. (Ezt a fazekasok tudják.) Még mindig rejtély volt előttem a karika aiak gyakorlati értelme. A szövőszék A görög vázafestményeket, a bolognai tintinnabulum ábrázolását, egy ésszerű időn belül elkészíthető kb. 30 cm széles textilt, az 50 db karika nagy súlyát alapul véve készítettünk el egy lábon álló lánchengeres, nehezékes 1 méter széles, 1,5 méter magas változatot. Lábon áll, mint az ún. Pénelopé szövőszéke és a bolognai szövőszék, ezt szerettem volna kipróbálni. Ez esetben számolnunk kell avval, hogy a szádnyílás nem alakul ki attól, hogy a szövőszék ferdén, a falnak van támasza mint a battai. Az ásatási adatok soha nem nyújtanak segítséget a harmadik dimenzióhoz, ahhoz, hogy hogyan állt valójában a szövőszék. Ahhoz sem, hogy a felső vízszintes gerendán kívül milyen farészek szükségesek egy működő szövőszékhez. Ebben segít az említett tintinnabulum és a néprajz. A felvetés Fonalat felvetni egy erdélyi, ma Magyarországon élő képzőművészeti szakközépiskolás diáklánytól Szabó Erzsébettől tanultam. Az alapvető módszer ma is ugyanaz. Annyi és olyan sűrűségű len, kender vagy gyapjúszál kell, amilyen erős és sűrű szövetet szeretnénk szőni. Ehhez kell egy erős rúd a láncfonalaknak, amit a hengerhez erősítek, mert magára a hengerre senki sem tesz felvetést ma sem. Mint az antik analógiák mutatják, arra tekerhető fel majd a kész szövet. Kell egy pálca a nyüstkötéseknek. A láncfonalak olyan hoszszúak, amilyen hosszú textilt szeretnék szőni. Lehet hosszabb, mint amilyen magas a szövőszék, s itt jöttem rá a karika alakú nehezék ésszerűségére. Ha nehi egyenként bogozzuk rá a nehezékeket a láncfonalakra, mint 413
