Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Marton Erzsébet: Régészeti park volt Velemben

SAVARIA24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA ahogy a gúla alakú nehezékek kis furata miatt nem tehettünk mást, akkor lehet hosszú a láncfonal, s ha a szövéssel előre haladunk, utána állíthatjuk. Hogyan? A karika alakú nehezéket úgy hurkoltam fel a láncfonalakra, mint a karácsonyfadísz habkarikát. Rettentő gyorsan megy, könnyen utána állítható, s a fonalak sem bogozódnak össze. A karikák szorosan egymás mellé préselődnek, és sorban maradnak. Nem lehet több láncfonalhoz egyetlen karikát használni, mert akkor szádváltás közben a fonalak összetekerednek. Ezért helytelen néhány rekonstrukciós rajz. A szádnyílás A páros és páratlan fonalrendszer között megfelelő méretű szádnyílás kell ahhoz, hogy a vetülékfonal bevezetésekor a láncfonalakat valóban váltani lehessen. Megnéztem még egyszer alaposabban a bolognai tintinnabulum szövőszékét, s azt tapasztaltam, hogy egy sor láncfonal szépen kileng egy pálcával együtt, nehezékestül szövés közben. A gyakorlatban jöttem rá ennek a jelentőségére. Ha az első láncfonalsort, a páratlan láncfonalakat egy szabadon mozgó pálcán átvetjük, az szépen rendben, mindig függőlegesen tartja szádváltáskor - amikor előre hozzuk a nyüstpálcával a páros fonalrendszert -, a páratlan fonalrendszert. Természetesen kileng, szabadon mozog, de a fonalak nem keverednek össze. A nehezékek száma A 30 cm széles lenszövethez 22 láncfonalat vetettem fel, 44 db nehezék kellett hozzá. Több láncfonalra nem lehet egy karikát tenni, mint korábban gondoltam, mert a fonalak összekeverednek. Tehát egy kb. 1 méter széles szövethez háromszor ennyi nehezék kell, 132 db. így érthető, hogy a feltételezett 2 méter széles szövőszékhez, mint amilyen a battai vagy Moresti in situ lelet, valójában legalább 300 db nehezékre volt szükség, így az is érthető, hogy miért találunk több száz nehezéket egy-egy ásatáson. Ez hatalmas súlyt jelent, ezért kell erősnek lennie a fenti vízszintes gerendának, a szövőszék álló gerendáinak és a lábazatnak. A szövet Egyelőre kétféle mintát készítettem. A vászonkötés A legegyszerűbb és legősibb(?) minta, tisztán lenfonalakkal és gyapjú vetülékfonallal is elkészítettem egyegy részletet. A sávolykötés Lassabban megy és minden váltáskor minden szálon át kell vezetni a vetülékfonalat, de nagyon szépen elkészíthető a sávolyszövés a láncnehezékes szövőszéken is. Feltehető ezek után, hogy nem kellett évezredeket várni arra, hogy - a jelenleg érvényben levő elmélet szerint a bronzkorban feltalálják a sávolyszövést az ún. kétgerendás szövőszék "alkalmazásakor. A Kárpát-medencében a neolitikumtól ismert láncnehezékes szövőszéken éppúgy elkészíthető, mint az egyszerű vászonszövés. A szövéshez lenfonalat és színes gyapjú vetülékfonalat egyaránt használtam. Konklúzió A kísérlet vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy hiába szenvedünk az in situ előkerült szövőszéknehezékek lezuhanásának-pontos rekonstruálásával, nincs rá szükségünk. Miért? 1. Fonalat felvetni fárasztó munka, de viszonylag egyszerű. A felyetés technikájához a régészeti anyag nem ad segítséget. A gyakorlat azt bizonyítja; hogy a 8-10 db nehezék nem elegendő egy becsületes felvetéshez, ehhez legalább 50 vagy több száz db nehezék kell. ... 2. Ezért, ha nehezékek fekszenek egy gödörben, az automatikusan nem azt jelenti, hogy egyben a szövőszéket is megtaláltuk, ahogy ezt én is hittem korábban. Az elvégzett kísérlet közben jöttem rá arra, hogy csupán annyit jelent, hogy szőttek és nehezékes szövőszéket használtak az adott telepen. Ám ez sem kevés! Ugyanis a szövőszéken himbálódzó, majd gödörbe zuhanó nehezékeknek önmagában nincs semmi értelme. Ha éppen szőnek rajta, akkor szervesanyagot is kellene a közelben találnunk. Fa gerendázatot, textilszálakat, de ehhez nem elég finomak a módszereink. Szövés közben vettem észre, hogy a láncfonalak annyira súrolják a gyapjúszálakat, hogy a szövőszék alatt kis gyapjúgombolyagok keletkeznek. Tudom, túl bonyolult lenne, ha egy kis ecsettel törölgetnénk a feltételezett szövőszékek környékét, de talán egy kis földminta eltevése nem lenne teljesen felesleges! A fekvő karikák sorrendje sem jelent elegendő támpontot. Az is lehet, hogy a szövőszék alatt, mellett tárolták őket. Ha ugyanis éppen kész a szövet, a nehezékeket levágják a kész anyaggal együtt. Akkor valóban, szép sorban» kis kupacba lezuhannak, ahogy ezt Battán mi is elkövettük. Lehet, hogy az ásatáson talált leletek épp ezt az állapotot tükrözik. Lehet, hogy az ásatónak azt a ritka pillanatot sikerült eltalálnia, amikor a félig elkészült anyag ott lógott a szövőszéken, s leégett a ház vagy a település. Mint Gorzsán. Az elhagyott szövőszéken két sorban, magányosan csüngő nehezékeknek ugyanis nincs funkciója. Ezek figyelembevételével kellene átértékelnünk 414