Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Marton Erzsébet: Régészeti park volt Velemben

SAVARIA 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA A farm A kísérleti farm és laboratórium elsősorban a gabonatermesztést modellező kísérleti táblákon alapszik. Ennek útmutatásait követve kezdtük el Százhalombattán a triticum dicoccum és a spelta termesztését (részletes ismertetését ld. Poroszlai I. cikkében, a jelen kötetben). A múzeumpedagógiai munka A farm önfenntartó, magánvállakozás ill. magánmúzeum kategóriába esik. Ezért igen nagy szerepe van a tudományos ismeretterjesztésnek, a közönségnek szervezett rendezvényeknek, a televíziós, szinte a showműsorok határát súroló őskori bemutatóknak. Ezek ugyanis pénzt hoznak. Ugyanakkor a munkának eme része kapja a legtöbb kritikát, bár P. J. Reynolds az eszelősségig vigyáz a hitelességre -, a szaktudomány ezeket a bemutatókat mégis komolytalannak ítéli. Ez esetben a látogatók szavaznak. Csak tudományos konferenciákon tartott előadásokból ugyanis ilyen típusú intézményeket nem lehet tartósan fenntartani. A kísérleti régészet A valóban úttörő jellegű tudományos áttörés a Butser Ancient Farmon a kísérleti régészet tudományos igényű megteremtésével következett be. Hogy ez pontosan mit jelent, ahhoz Reynolds öszszefoglalását idézem: ,Jn effect experiment is central to the practice of experimental archaeology, it is the argument which allows progress, which forces re-appraisal and change, which focuses upon anomolies and absurdities. Experiment is no more than the application of deductiv logic reinforced by physical testing. Without experiment archaeology would stagnate into endless repetition and unquestioned typologies. Interpretations, theories and hypotheses, it barely matters which term is employed, must be challenged, explored, tested before they become folkloric fact entrenched in accepted wisdom." A 60-as évek óta számos nagy kísérleti régészeti tudományos műhely működik főként.Nyugat-Európában, Dániában, Németországban, Svájcban, Hollandiában. Hazai megteremtése azért égetően sürgős feladat, mert a Kárpát-medence a kísérleti régészet szempontjából egy sajátos terület.

1 Rendkívül gazdag és érdekes régészeti anyaga van a paleolitikum időszakától kezdve, amelyek a korabeli fantasztikus technológiai újítások bizonyítékai pl. a kőeszköz és csontiparban, a textilműArchaeology of the Bronze- and Iron Age - Experimental Archaeology - Archaeological Parks. Proceedings of the International Archaeological Conference Százhalombatta, 1996. Ed. E. Jerem, I. Poroszlai 600 pp. Archaeolingua 9 1998-ra tervezett kötet. vességben, a fémművességben, a borostyán feldolgozásban, a kerámia és üvegtárgyak készítésében. Ugyanakkor régészeti anyagvizsgálatokra folyamatosan alkalmas, jól felszerelt, infrastruktúrával rendelkező múzeumi laboratóriumaink nincsenek. Egy-egy kivételtől eltekintve fizető - bár rosszul fizető - vendégek vagyunk egy-egy természettudományos kutatásokra szolgáló laboratóriumban. (Pl. a KFKI-ban, a Műegyetem reaktorában, a debreceni KLTE geológiai, atomfizikai laboratóriumaiban, az Országos Kriminológiai Intézetben.) Másrészt az anyagvizsgálat csak a kiindulási alap. Az nem váltja ki a technológia korhű kipróbálását, a deduktív logikát, egy-egy eszköz és technológiai folyamat valóságos, fizikai kipróbálását, amelyhez szükségesek azok a néprajzi hagyományok is, amelyeknek némelyike még fellelhető a Kárpát-medencében. Legalábbis Erdélyben biztosan, s ettől délre a Balkánon, Bulgáriában, Törökországban, Szerbiában stb. Gondolok itt a fonás-szövésre, textilfestésre, edénykészítésre (bár a szövőszék már modern, un. lábítós összetett, a ma használatos festékek nem növényi eredetűek, hanem boltiak, ne adj Isten szintetikusak, az edények korongoltak, a kerámiaégető kemencéket autógumival fűtik, a korongok nem lábbal hajtósak). A mesterek nagy része ismeri még a kézi eljárásokat is, technológiai fortélyokat. Hatalmas kincs ez, s nem igényel méregdrága műszereket. Ha kipróbálunk egy-egy technikát, egy olyan köztes tudásra tehetünk szert, amelyet a régészeti feltárás és dokumentálás, feldolgozás során soha nem ismerhettünk volna meg. Példa Szövés a rekonstruált karika alakú láncnehezékes függőleges szövőszéken (6. kép) Az alább ismertetett kísérlettel - nyíltan bevallom -, az a szándékom, hogy az itt leírt későbronzkori-vaskori szövés változatát a Savaria Múzeumban, s később Velemben szeretném még egyszer viszontlátni, egy újra megteremtett velemi kísérleti régészeti parkban. A Magyarországon először rekonstruált szövőszék, bronzkori gúlaalakú nehezékek másolatával 1997 óta (HORVÁTH- MARTON 1998) látható és kipróbálható a százhalombattai Régészeti Parkban (5. kép). A technológiai kísérlet régészeti evidenciái A leletanyag, amely a kísérlet alapja, a későhalomsíros-urnasíros kultúra telepeiről, a Bakony ill. Velem, Gór és Sághegy térségéből való. Karika alakú szövőszéknehezékek tömege ismeretes a régi, velemi Miske anyagból, ugyanezek a franciamagyar feltárás sáncfeltöltéséből, hiteles feltárásból, de 412