Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Kulcsár Gabriella: Kora bronzkori belső díszes talpas tálak a Dunántúlon

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA 1999 KORA BRONZKORI BELSŐ DÍSZES TALPAS TÁLAK A DUNÁNTÚLON KULCSÁR GABRIELLA MTA Régészeti Intézet Budapest A magyarországi kora bronzkor időszakában a Kárpát-medencében élő késő Vucedol, Makó-Kosihy-Öaka és a Somogyvár-Vinkovci kultúra kerámiaművességének egyaránt jellegzetes darabjai a belső díszes talpas tálak. Ezúttal Somogy és Tolna megye területéről négy újabb, e típushoz sorolható tálat és néhány kisebb töredékből álló leletet mutatunk be, amit a belső díszes talpas tálak Dunántúlról ismert darabjainak katalógusa egészít ki.

1 Zamárdi (Somogy megye) területén Piller Dezső gyűjtése alapján több kora bronzkori lelőhelyet ismerünk. 1962. júliusában került elő Vörös Károly (Zamárdi, Csap u. 8. sz.) háza előtt egy „hulladékgödörben"a következő belső díszes talpas tál.

2 Zamárdi-Csap utca 8. (Somogy megye) (Kat.sz. 42) (I. t. 42)(VI. t.) Szórvány. Fekete, világosbarna foltosra égett, szépen simított, fényezett felületű. Behúzott, belül enyhén duzzadt, legömbölyített peremű, ívelt csonkakúpos testű, négyszögletes üreges talpú tál. Csak belül díszített, a tűzdelt és bekarcolt vegyes technikával készült mintában az egykori mészbetét nyomai már nem figyelhetők meg. A perem alatt közvetlenül hármas vonalköteg fut körbe — néhol keresztezik a vonalak egymást -, a tál alján középen szintén hármas vonalköteg van. A köztes felületet két háromszög és két ívelt háromszög minta osztja négy részre. A háromszögeket sraffozott rombuszok, az ívelt háromszögeket, sraffozott háromszögek töltik ki. A díszítés néhol igénytelen, számos hiba van a minta kialakításában. Az edény tálrésze kissé megdől. Kiegészített. M.: 7,5 cm, pátm.: 19-19,5 cm, fátm.: 1 A dolgozat az OTKA támogatásával készült el (F 025 388 számú pályázat). Az új leletek rajzait F. Bodnár Katalin készítette. A katalógushoz kapcsolódó rajzokat az eredeti közlések alapján állítottuk össze. 2 Ezúton mondok köszönetet Honti Szilviának (Kaposvár), aki a Somogy megyei leletek megismerését és közlését lehetővé tette. A Pillérgyűjtemény lelőhelyeinek feldolgozása folyamatban van. 6x5,5-6,5 cm. RRM Ltsz.: 74.239.22.

3 Több kisebb, szórványlelet gyarapítja a SomogyvárVinkovci kultúra Somogy megyei lelőhelyeinek számát, így néhány, kevésbé jellegzetes lelet: Baté (1), BonnyaPogánydomb (2), Csorna (5), Hollád (10), Kaposújlak-Várdomb (12), Kaposvár-Kar^sfüred-Desedapart (13), Mernye-Somogyaszaló között (21), Orci-Zimány között (28) lelőhelyekről. A Somogyvár-Vinkovci kultúra legkorábbi megjelenésének bizonyítékát Somogyzsitfa környékén két szórvány lelet (Somogyzsitfa (36), Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta (37), illetve Kaposvár-Toponár (14) és Polány (30) kisebb leletegyüttesei jelentik. Nagy vej ke (Tolna megye) községtől nyugatra fekvő Nagyvejke-Réti szántók nevű lelőhelyen az itt ismertetésre kerülő belső díszes tálak mellett terepbejárások során több ép kis bögrét, tálat, továbbá egy kora bronzkori egyélű nyéllyukas baltát (Kozarac-típus) és két bronz lapos vésőt találtak.

4 Mindezen leletek jelzik, hogy a Réti szántók nevű magaslaton a Somogyvár-Vinkovci kultúra kiterjedt településével kell számolnunk. A nagyvejkei határból már eddig is ismert volt egy ép edényekből álló, hasonlóan szórvány lelet, melynek lelőhelyeként a Nagyvejke-Kisvejkei magaslat nevű határrészt jelölték meg (BÓNA 1971-1972). Mai ismereteink alapján a Kisvejkei-patak mentén fekvő két lelőhely nem azonos egymással. 1. Nagyvejke-Réti szántók (Tolna megye) (25) (I. t. 25) Szórvány. 3 Rövidítések: M.: magasság; Pátm.: peremátmérő; Fátm.: fenék/talpátmérő; RRM Ltsz.: Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, Leltáriszám. 4 Ezúton mondok köszönetet Csiszér Antalnak (Aparhant), akinek jóvoltából e leleteket megismerhettem. A nagyvejkei nyéllyukas balta első, rövid közlését ld. Kulcsár Gabriella: Kora bronzkori baltalelet Tolna megyéből. Ősrégészeti Levelek 1 (1999) (nyomdában). 115