Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Őskor - Marton Erzsébet: A Velem Szent Vid-i magyar-francia ásatás eredményei (1989–1991)

SAVARIA23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA korszak hasas ún. „kegelhals" urnáinak alakjához áll közel.

32 - oldaltöredék, két bordadisszel (8. t. 5.) Az urnamezős kultúra korai fázisában a Dunántúlon

33

, s még a kalenderbergi kultúra időszakában is gyakori a félkör alakú bordadíszes díszítés. - bekarcolt „X" meander? díszes oldaltöredék (8.13.) Analógiája a Dunántúlról, a békásmegyeri temetőből.

34 A KELET-ALPI HALLSTATT KULTÚRA EDÉNYTÖREDÉKEI A kelet-alpi hallstatti kultúra leletanyaga csak néhány festett edénytöredékre korlátozódik. (10. t. 5-9.) A 13. tábla anyaga szórvány a 82. kutatási egységből. (13. t. 1-8.) 1. A fekete grafitsávos festés feltűnéséről: A kelet-alpi telepek és temetők egyszerűbb és bonyolultabb dísze. Analógiát hozhatunk a Dunántúl és a kelet-alpi területekről egyaránt. (Sopron-Burgstall, Vaszar-Pörösrét

35

, az Unterparschenbrunn 5. sír grafitsávos kerámiája.

36 Telepanyagból a délnyugat-szlovákiai telepek vagy a süttői település újabban feldolgozott anyaga nagyon reprezentatív.)

37 Töredékeink datálása fém nélkül nehéz kérdés, tágan értelmezve a korai vaskor középső fázisától, a HC/D fordulójától. (10. t. 5-7.; 13. t. 1-8, 10.) 2. A vörös festésről: Kapcsolódik annak a speciális égetési technikának az ismeretéhez, amely a grafitbevonat készítéséhez is szükséges. Az edény alakjáról semmit sem tudunk. (10. t. 8-9.; 13. t. 1-7.) 3. Kanellurás, körte alakú orsógomb (9. t. 4.) A mar idézett lelőhelyeken fordulnák elő olyan körte alakú orsógombok, amelyek közel állnak a cölöplyukban talált darabunkhoz. Koruk a НС-D időszak.' ' ' •

;

>'

Л ' ; •»*•"- W>- :

: 32 MÜLLER^KARPE 1959, Taf. 123. 13; p. 119. 33

PATEK 1982, Fig. 18.1: Lengyel; FEKETE 1984, Taf. 8. 15: Velem Schnitte j-12.; BONDÁR - HONTI - HORVÁTH 1996, 70. 37. kép. 34 KŐSZEGI 1988, t. XXX. 13. 35 EIBNER-PERSY 1980, Taf. 35,5; 50,3; 66,1; 85. etc.; MITHAY 1980, Fig. 4.8: 1. tumulus; Fig. 6.6: 4. tumulus. 36 LAUERMANN 1990, Abb. 2-3. 37 PARZINGER - STEGMANN-RAJTAR 1988; STEGMANNRAJTAR 1992, 29 pp. (Süttő telepanyagának feldolgozása Szincsák Mónika szakdolgozatában. ELTE Bp. 1997. Kézirat. A szerző szíves engedélyével.) A PALISSZAD ES A PADLOTÖREDÉK KORÁRÓL Most, hogy már az 1989-1991-es francia-magyar ásatási szezon teljes leletanyagát feldolgoztam, finomítanom kell azokon a kronológiai megállapításokon, amelyeket az első francia nyelvű publikációban tettem. Ugyanis a sánc töltelékföldjéből olyan karakteres későhalomsíros kerámia került elő (másodlagos helyről természetesen)

38

, amely megerősíti a halomsíros kultúra népének jelentőségét Velem Szent-Viden. A kerámiaanyag jellegzetes halomsíros vonásokat mutat a későbbre tehető urnamezős időszakban is, de nem tudom ennek pontos felső kronológiai határát megvonni. A másik kérdés, amire illene magyarázatot találnom, hogy hogyan történhetett az urnamezős és a kelet-alpi hallstatti kerámialeletek készítőinek együttélése avagy betelepülése. Ki, mit épített itt és mikor? A palisszád-padlótöredék rétegének leletanyagában kétségtelen a vörös-fekete festett hallstatti cserepek jelenléte. Ez adja az ún. terminus postquem datálást. LT cserép nincs, a hallstatti festett darabok viszont nem elég jellegzetesek ahhoz, hogy a НС-D korszakon belül el tudjuk pontosan helyezni őket. Ehhez tartozó fémlelet ebben a rétegben sincs. A legfiatalabb festett cserepek és a kanellurás orsógomb inkább a HDI-HD2 korszakra tehető. (13. t.; 9. t. 4.) A palisszád itt két cölöpsor közé emelt deszkafalat jelenthetett, amely a lejtőn a laza paladarabok örökös lecsúszását és az eróziót próbálta visszatartani. Jelenlegi ismereteim szerint a későhalomsíros-kprai urnamezős időszakra tehető cserepek és szétszórt csontok, hamvak tetején építették föl a telep lakói azt a döngölt agyagos, deszkafallal megerősített részt a lejtős domboldalon (a fejlett urnamezős kor maradványain valamikor a korai vaskorban), amely a késő kelta időszakban a sánc alatt régen feledésbe merült. A KEMENCÉK Saj nos kerámiaanyaguk teljesen jellegtelen

39 AZ RQ. L SZELVÉNY DÉLKELETI SARKÁBA BEÁSOTT (HD) GÖDÖR 11. s& régészeti egység. Kiterjedése: RQ. I. AB 4-5. Szint: 508,12-507,80 m. A palisszád fölötti rétegeket vágta át egy gödör, amely a humusz alatti LT sáncomladék felső rétegéből indult. Kövekkel kitöltötték. Metszete a déli szelvényMARTON 1996b, 249-263. MARTON 1996a, 271. 56