Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)
Őskor - Marton Erzsébet: A Velem Szent Vid-i magyar-francia ásatás eredményei (1989–1991)
MARTON ERZSÉBET: A VELEM SZENT VID-I MAGYAR-FRANCIA ÁSATÁS EREDMÉNYEI (1989-1991) falban ma is látható, mert a gödör nincs teljesen kibontva. Egyik fele a feltáratlan terület alatt fekszik. A leletek között LT kerámia is volt, én csak a korábbi korszakok leleteit ismertetném. Leletanyag (11-12. t.): (Lsd. a szelvény felszínrajzát.) - kívül-belül sötétszürke, durva, grafittal soványított vastag falú, egyenes peremű hordó alakú kisebb edény töredéke, oldalán lapos bütyökfogó (lit 1.) - kívül-belül vörös turbántekercses kisebb tál töredéke (11. t. 2.) - kívül-belül vörös, durva, ujjbenyomásos peremű, hordó alakú edény töredéke (11. t. 3.) - kívül-belül fekete, fényes grafitos felületű ansa cornutás fül töredéke, kis állatfejes bütyökkel (11.1.4.) - kívül-belül vörös, egyenes peremű, hordó alakú kisebb edény, bütyökfogóval (11. t. 5.) - kívül-belül vörös, durva, enyhén kihajló peremű, ujjbenyomásos díszű fazék töredéke (11. t. 6.) - kívül-belül fekete ansa corautás fül, lapos csésze töredéke (11.1. 7.) - vörös nagyméretű agyag szövőszéknehezék (12.11.) - kívül-belül vörös átfúrt kisebb agyagkarikák, szövőszéknehezékek (12. t. 2-4.) - szürke átfúrt palakarika, szövőszéknehezék (12. t 5.) - szürke agyagkarika, szövőszéknehezék (12. t. 6.) - vörös, körte alakú díszítetlen orsógomb (12. t. 7.) - faragott csonttárgy; vetélő? (12. t. 9.) - hajlított, kalapált vékony bronzlemez töredék, kis bronzedény? töredéke (12. t. 10.) - félgömb alakúra kalapált, trébelt bronzlemez, töredékes, deformált állapotban, oldalán felfüggesztésre szolgáló nittel (12. t. 11.) - kb. 2x2 cm nagyságú vaspenge töredéke (12. t. 12.) - kis bronz nitt; m = 1 cm (12. t. 13.) - késhegy? és erősen oxidálódott vas hüvelytöredéke (12. t. 14.) - vasszög töredékei (12. t. 15.) - fenőkő töredéke (12. t. 16.) A gödör fekete töltelékföldjében LT és urnamezős cserepek is vannak. A közölt anyag megoszlása a következő: A HB kortól megfigyelt telepanyagban fordul elő az (9. t. 1.; 4.) edények lapos bütyökfogója. 40 Feltehetően keleti eredetű a hallstatt-kori kerámiában, ezek az ún. virágcserép alakú edények, amelyek még megtalálhatók a Vekerzug-hetényi csoport temetőiben, a HD korszak 2. felében is. MITHAY 1980, 72. 17. kép 1., 11., 18. kép 13.; STUDENIKOVA 1986, 201-207. 11. t 7.: Az ansa cornutás fül a HD korban nálunk a Vekerzug-hetényi csoport gyakori lelete, valamint a korabeli dunántúli telepeké és temetőké. 41 Eredete a Balkánra, távolabb a frigiai-protokorinthoszi edényekre vezethető vissza. E két területtel való kapcsolat fenntartásában délkelet felől az észak-balkáni geta-thrák ill. a krajnai, szlovéniai, boszniai telepek és temetők lakosságának volt szerepe. A ma már egyre jobban feltérképezett dalmáciai, isztriai és pontuszvidéki kolonizáció és kereskedelem, valamint az evvel járó etnikai kapcsolatok álltak e kedvelt motívum megjelenésének hátterében, mint az az itáliai etruszk, vénét kerámiában és az illyr, thrák népek edényei és bronztárgyai esetében egyaránt megfigyelhető. 42 11. t. 4.: Ugyanezt mondhatjuk el az állatfejes fül esetében is. Közvetlen analógiái jól datálják a HD 1-2 korra, azaz Kr. e. 600-500 közötti időszakra. 43 12. t. 10., 11.: Kis bronzedény töredéke és egy trébelt félgömb alakú bronzlemez. A kis bronztöredék formáját nehéz pontosan rekonstruálni, így a pontos korát is. A félgömb alakú bronzlemez analógiája a Pó-vidéki leletek bronztűre fűzött bronzlemez-gyöngyei között kereshető. 44 Ezeknek kora: Este II - vége; III - eleje, azaz Kr. e. 7. sz. közepétől - 6. sz. közepéig. Ez a HC2-HD2 időszak. Pontos mása megtalálható Miske K. anyagában. 45 12. t. 14.: ugyancsak a HD korszakra utal a kés vas hüvelye, ismét a Vekerzug-hetényi csoport ill. a szlovéniai, boszniai temetők kedvelt, keleti eredetű tárgytípusa. 46 A görög áruval jól keltezhető déli analógiák alapján a gödör anyagát a HD 1-2 korra tehetnénk, azaz a Kr. e. 6. századra, ami megfelel a Sticna-Növo Mesto 2. - Magdalenska Gora HL/13. - Glasinac IV.c/V.a ESTE II.-III. (Benvenuti 124., 126.) horizontjának. Ezt - éppen a vekerzugi csoport kronológiai helyzete miatt - leszűkíthetjük a HD2 korra, azaz a 6. sz. második felére. 41 JEREM 1984, Sopron-Krautacker, PARDUCZ 1955, SzentesVekerzüg: 134. sír. PARDUCZ 1966, Tápiószele: 306. s; 214. s; 251, s; 316. s; 454. s, Tokod-Erzsébetakna, Péliföldszentkereszt, Pilismarót- az esztergomi Balassa Múzeum leletei. Közölve: MRT 5. 42 TERZAN 1990, 49-88. 43 GABROVÉC'1964-1965^ T. 12: 5.; 35. : StiÖna; FIALA 1899, 69. Fig. 23:, Í26. Fig.l93Î:Sanski most GABROVEC 1964-1965, T. 13:2; Magdalenska gora.; DULAR 1982, 144. Fig. 27. Lsd.: Sticna, Magdalenska gora, Donja Dolina, Glasinac; FREY 1969, Tai 15. Fig. 6. Este, fondo Rebato 92. s; 187. s. Taf. 13. Fig. 23. Taf. 17. Fig. 9; 10; 12; 13; 14: Benvenuti 126 s. 45 MISKE 1908, XXXVI. t. 59. 46 PARDUCZ 1955, Szentes-Vekerzug; 120. s.; 142. s. 5,9. 57
