Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)
Őskor - Vadász Éva: A Sághegy környéki kora vaskori halomsírok fémmellékletei I.
SAV ARIA 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA lanságára utaló jeleket másutt is tapasztalhatunk. A csöngei 2. halomban Jánosházához hasonlóan szintén későbronzkori és koravaskori leletek keverednek 5 . Magán a sághegyi telepen talált koravaskori síregyüttesek előkerülési körülményei is teljesen bizonytalanok 6 . Ezzel együtt a jánosházi fémanyag Terzan által jól körülhatárolt relatívkronológiai kapcsolatai természetesen elfogadhatóak. A leletek sírok szerinti és időrendi szétválasztása azonban felesleges 7 . A bobai halom máglya és sírépítmény nélküli urnasírt takart. Rítusa a fenti három tumuluszétól eltér, s mellékletei a HD kori továbbélés problémáit vetik fel. A sághegyi magaslati telepen ezt a korszakot gazdag leletanyag képviseli. A sír elemzésének a közöletlen telepanyag összevetésével együtt lenne igazán értelme, ezért ismertetésétől itt eltekintünk. A KISMEZEI HALOM LELETEI (MNM46/1949/1-32.) 8 Fegyverek (anyaguk vas): 1. Lándzsa. Nagyméretű, hosszú széles köpűjében fanyél maradványával. A hegy fűzfalevél, középbordája trapéz alakú. Töredékes. H.: 36 cm (1. tábla: 2.) 2. Lándzsa. Az előzőhöz hasonló, de jóval töredékesebb. H.: 27,5 cm (eredetileg: 43,5 cm) (1. tábla: 4.) 9 3. Dárda. Vaskos, középbordája nincs. Rövid széles köpűjében fémessé tömörült fanyél maradványa van. Egyik oldalához más tárgyból származó vasrögök korrodálódtak. HL: 17,1 cm (1. tábla: 3.) 10 4. Tokos balta. Vaskos, alig ívelő éle felé egyenletesen szűkül. A csorba peremű tokban famaradványok vannak. H.: 18,8 cm (1. tábla: 6.)" 5. Karos balta. Tömzsi, gyengén lekerekített foka elkeskenyedő, éle alig ívelt. H.: 17,2 cm (1. tábla: 5.)' 2 6. Tőr (?). Két darab ma már különálló, de a régi fénykép és leírás alapján eredetileg kettétört,'de összetartozó tárgy. Egyik egy tömör hengeres rúd, mely gömbben végződik. Eredeti h.: 12,2 cm. Valószínűleg hüvely végének töredéke a másik kúpos, kis ^LAZAR 1955,3.14,7. 6 LÁZÁR 1951, 37., 23. t. 1. 7 TERZAN 1990, 156., 162. Cikkem első része az 1994-es keszthelyi, nemzetközi kora vaskori konferencia „Das Hügelgrab von Kismező bei Ságberg" с. előadásának és leadott tanulmányának (Zalai Múzeum 8 (1997) 27-38.) bővített változata. Nebelsicknek - aki a konferencián maga is résztveti - a leletekkel részletesebben foglalkozó nagy munkája jelen kéziratom lezárásakorjutott csak hozzám, ezért megállapításaira csak a jegyzetekben reflektálok, s kizárólag ott, ahol okvetlenül szükséges. 9 LÁZÁR 1951, 29. t. a; PATEK 1993, 121. Abb. 99/7-8. 10 LÁZÁR 1951,29. t. b; PATEK 1993,121. Abb. 99/4. 11 LÁZÁR 1951,29. t. d; PATEK 1993,121. Abb. 99/6. 12 LÁZÁR 1951, 29. t. е.; PATEK 1993, 121. Abb. 99/5. gömbben végződő tárgy. Kiszélesedő töredékes vége üreges. H.: 12,5 cm. A sokszoros restaurálás a tárgyakat erősen csonkította, jelenlegi állaguk a rajzokkal már nem egyező képet mutat. (1. tábla: l.) 13 Lószerszámok: 7. Vas feszítőzabla. A szájrész vaskos tagjai simák, hengeresek. A kör alakú laterális fülecsekben gyeplőkarika lóg, s ugyanitt kapcsolódik a szájrész az oldaltag közepén elhelyezkedő, vele egybekovácsolt, kerek nyílású fülecshez. A gömbös végű oldaltagok nyílásai kissé lefelé tolódva egyenletesek, de két síkban osztottak. A középső fülecs nyílására merőleges a pofaszíjak rögzítésére szolgáló két kis átlyukasztás. Ebben a síkban az oldaltagok felső része enyhén kifelé hajlik. A nyílások körül az oldaltagok ívelten kiszélesednek. Az épebb oldaltag felső gömbje letört, a másik oldaltag erősen töredékes. Szájrészek h.: 9 és 9,2 cm; oldaltag h.: 17,1 cm; gyeplőkarikák átm.: 4,5 és 4,6 cm; fiziológiai szélesség: kb. 12,3 cm (2. tábla: 8.) 14 8. Vas zabla. A rövid vaskos szájtagok hengeresek. Mindkét laterális fülecsben gyeplőkarika lóg (egyik csonka, másik kiegészíthető egy Pateknál külön ábrázolt töredékkel 15 ). A száj rész végeihez vasrögök korrodálódtak, melyekre csont oldaltagok kis töredékei tapadnak. Az oldaltagok vas aklaszegekkel vannak átütve, melyek hossza a röntgenfelvételen jól látszik. Az egyik korrodált vasrög egy másik zabla száj részének szélső fülecsét rejti magában, ami szintén csak a röntgenen figyelhető meg. Szájrészek h.: 6,75 és 6,6 cm; karika átm.: 4,5 cm; fiziológiai sz.: 9,8 cm (2. tábla: 7; 3. tábla: 1.)" 9. Vas karikák. a) Két nagyobb, lekerekített négyszög keresztmetszetű, egymáshoz korrodálódott karika. Egyik oldalukon textillenyomat látható. Átm.: 6 és 6,8 cm (2. tábla: 10.; 3. tábla: 2.) b)Két hasonló méretű karika kerek keresztmetszettel. Átm.: 4,8 és 5,1 cm (2. tábla: 12.) c) Lapos keresztmetszetű ovális karika, ma már egyharmada hiányzik. Egyik oldalári kis szakaszon gyenge rovátkolás látható. Átm.: 5,8 cm (2. tábla: 11.)" 10. Bronz füles szíjveretek égéstől repedezve. 13 LÁZÁR 1951, 29. t. c; PATEK 1993, 121. Abb. 99/3, 9. Az 1. tábla: 1. rekonstrukciós rajz arányát Lázár fényképe alapján határoztam meg. 14 LÁZÁR 1951, 29. t. f.; PATEK 1993, 119. Abb. 96/8, 8a. Itt az oldaltag rajza éppen annak lényegi vonásait nem tükrözi. A szerkezeti rekonstrukció rossz, s az arányok sem felelnek meg a valóságnak. 15 PATEK 1993, 119. Ább. 97/14, 16 LÁZÁR 1951, 29. t. f. alatt; PATEK 1993, 119. Abb. 97/11. 17 LÁZÁR 1951, 29. t. d-e között; PATEK 1993, 119. Abb. 97/10, 12, 13, 15. 24
