Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)
Őskor - Vadász Éva: A Sághegy környéki kora vaskori halomsírok fémmellékletei I.
VÉKONYNÉ VADÁSZ ÉVA: A SÁGHEGY KÖRNYÉKI KORA VASKORI HALOMSÍROK FÉMMELLÉKLETEI I. a) Két kosaras gomb, a kisebbik füle négyszögletes nyílású. Átm.: 1,35 és 1,5 cm (2. tábla: 3.) b)Kereszt alakú gomb, közepén dudorral. Átm.: 1,8 cm (2. tábla: 2.) c) Kis korongos veret közepén dudorral. Átm.: 1,4 cm (2. tábla: l.) 18 Használati tárgyak: 11. Vas villa töredéke. Kör alakban tekert vas huzal, melynek egyik vége laposra kalapált és merőleges síkban elhajlik. Átm.: 2,5 cm (2. tábla: 9.) 19 Viseleti tárgyak: 12. Kis vázafejű bronztű elgörbített szárral. Nyakára, mely széles sávokban körkörösen rovátkolt, kis borostyángömb volt húzva, ami elveszett. H.: 12,1 cm (2. tábla: 5.) 13.Bronztű elhajlított szárral, feje töredékes, elkeskenyített nyakára borostyángömb volt húzva, ami elveszett. H.: 10 cm (2. tábla: 6.) 20 14. Bronz karika. Kicsi, négyszög keresztmetszetű huzalból készült. Átm.: 1,3 cm (2. tábla 4.) 21 A leletek között még felismerhetetlenségig olvadt és korrodált bronz- és vasrögök, faszén maradványok és hamvak találhatók. A leletek helye a halomban Míg a sírépítmény szerkezete Lázár idealizált rajza és leírása alapján eléggé egyértelmű 22 , a mellékletek előkerülési helyéről beszámolójában alig-alig tudunk meg valamit. A zárt kétosztatú kő sírkamrában a 15 db edény eloszlása ismeretlen. A bronz viseleti tárgyak és a „tűzben erősen megrongálódott" szíjveretek az egyik „fülkében" együtt kerültek elő. Ugyanitt nagyobb menynyiségben találtak hamvakat is, melyek Lázár szerint eredetileg a szétnyomódott urnákban lehettek. Az apró bronztárgyak egy része tehát a sírkamrába a máglyáról jutott, melyek helyéről Lázár említést sem tesz. Ennek az is lehet az oka, hogy a halmot nem tárták fel teljesen, és az egykori ásatok csak a sírépítményre koncentráltak. Az említett bronzokkal együtt előkerült két tűn azonban égés nyoma nem látszik. Ezeket tehát utólag, mellékletként helyezhették ugyanebbe a kamrarészbe, 18 LÁZÁR 1951, 31. t. 1; PATEK 1993, 119. Abb. 97/1-4. 19 LÁZÁR 1951, 29. t. d mellett; PATEK 1993, 119. Abb. 97/9. A rajzról a tárgy funkciója nem ismerhető fel. 20 LÁZÁR 1951, 31. t. 1; PATEK 1993, 119. Abb. 97/6-7. A borostyángyöngyök 1970-ben, az én felmérésem idején még megvoltak. 21 LÁZÁR 1951, 31. t. 1; PATEK 1993, 119. Abb. 97/5. 22 • A sírkamra felépítésének vannak problémás részletei, melyek a többi dunántúli sírépítménytől eltérnek (pl.: az urnákat alig meghaladó oldalfal magasság, belső kő osztófal). Teljesen alaptalan azonban bármilyen összefilggését a jakabhegyi és békásmegyeri sírokkal felvetni (NEBELSICK 1994, 333, és Anm. 79). valószínűleg ruhával együtt. Hasonló módon juthattak az építménybe a vas fegyverek és lószerszámok is, bár a vas magasabb olvadásfoka miatt erről csak természettudományos vizsgálatokkal lehetne meggyőződni. Az egyik lándzsa a zárt kő sírépítmény keleti oldalfala alá nyúlt be kívülről, s a tárgyleírásoknál Lázár megjegyzi, hogy mindkét lándzsához csontszilánkok tapadtak. A többi tárgy előkerülési helyéről az ismertetésben nem olvashatunk. *** A kismezei halom fegyver- és lószerszámkészlete a Dunántúl és a Délkelet-Alpok HC korának harcos sírjaiban gyakori összeállítás. Vannak azonban olyan jellegzetességei, melyek a kronológia és a kapcsolatok szempontjából nem érdektelenek. A harci eszközök mindegyike vasból készült támadófegyver. A nagy, hosszú köpűs lándzsák száma kettő (1. tábla: 2., 4.),* ami inkább a későbronzkor végi és a korai НС кош harcos sírokra jellemző 23 . Mellettük előkerült egy dárdahegy is (1. tábla: 3.), s ez a társulás már viszonylag ritkább. Hasonló összeállítást a dobai 2. halomból ismerünk 24 . E fegyverek funkciójának megítélése nem egyértelmű. Először is megjegyzendő, hogy az egyik lándzsa a Lázár által is kiemelten különleges előkerülési helye alapján nemcsak fegyver vagy rangjelző lehetett, hanem a temetés folyamán szakrális szerepet is betölthetett. Hasonló jelenségeket Dobiat is említ három forstwaldi sírnál, ahol a lándzsákat a sírgödör aljába beszúrva találtak 25 . Ilyen esetekben még az a kérdés is felvetődhet, hogy a lándzsa ténylegesen az eltemetett harcos fegyverkészletéhez tartozott-e, vagy jelenléte a sírban rituális tárgyként értelmezhető. Mint harci eszköz, a lándzsa és a dárda párosítása akkor ésszerű, ha az előbbit döfésre, utóbbit hajításra használták. A két fegyver társulására néhány szép példát görög ábrázolásokról ismerünk, de fent említett alkalmazásuk az antik világban csak később válik általánossá 26 . A mi szempontunkból azt tartjuk lényegesnek, hogy a lándzsa és a dárda a korai tradíciókat őrző HÇ korú sírokban fordul elő, s így Kismező korban hozzájuk kapcsolódik 27 . Általános jelenség, hogy a lándzsákhoz különböző típusú harci balták társulnak. Esetünkben ez egy karos és egy tokos balta. A vas tokos balta (1. tábla: 6.) 23 STEGMANN-RAJTAR 1984, 214-215; TERZAN 1990, 160. Abb. 39/1. csoport, 163. NEBELSICK 1994, 331. Abb. lia, egy Dombóvárról származó lándzsát figyelmetlenül a kismezei leletekhez sorol PATEK 1993, 121. Abb. 99. alapján, ahol a két különböző lelőhely a képaláírásban szerepel. 24 GALLUS - HORVÁTH 1939, Taf. 63/6-7. 25 DOBIAT 1980, 144. 26 SNODGRASS 1964, 137-139., Pl. 33. 27 TERZAN 1990, 160. Fig. 39., 162-163; STEGMANNRAJTAR 1992, 94-99. (Vaszar, 5. sír), 149./Taf. 10-12. (Horakov, „Hlasnica" halom.) 25
