Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Gabler Dénes: A sárvári római útállomás és első századi előzménye

GABLER DÉNES: A SÁRVÁRI RÓMAI ÚTÁLLOMÁS ÉS ELSŐ SZÁZADI ELŐZMÉNYE sikerült egy - az útállomás favázas főépületénél korábbi - cölöpszerkezetű építmény egy részét feltárni egy hozzátartozó tűzhellyel együtt. A faépítményhez tartozik egy hosszan futó palánk alapozás, amely valószínűleg az egész útállomást körbevette. Hasonlót ismerünk az egész a raetiai Sontheimből, amelyben valószínűleg praetoriumot tártak fel (SEITZ 1994, 184.; NUBER 1990, 195.; NUBER SEITZ 1992, 162.). A sontheimi, hosszan futó alapárok és annak fa építményei a sárvárihoz hasonlóan későFlavius koriak (SEITZ 1994, 121.) ezeket a faépítményeket a II. sz. közepén Sontheimben kőépületek váltották fel. Több mint 50 m hosszú fagerenda alapárkot tártak fel a hüfingeni „Krumne Acker"-en is, amely szintén 1. századi. A palánkhoz itt is kisebb építményeket csatlakoztattak. Az egész együttes kiterjedését csak geomagnetikus mérésekkel tudták meghatározni (PLANCK 1991, 40., Fig. 18.). A hüfingeni faépületek villához vagy útállomáshoz tartozhattak. A cölöpszerkezetű ház A sárvári útállomás főépületét egy korábbi cölöpszerkezetű építmény fölé emelték; a superpositiot a 46. szelvény É-i metszete mutatta. A mintegy 12x8 m méretű, teljes egészében még fel nem tárt építményt az 1993-1995 között végzett feltárások során kutattuk. (19. kép.) Először a 46. szelvényben figyelhettünk fel négy cölöplyukra (a, ß, %, ô). A 4 cölöplyuk nagyjából egy vonalban volt, egymástól 1,5-1,6 m távolságra. Átmérőjük 20-25 cm, - a cölöplyuké 35 cm - betöltésük sötét humusz, benne égett agyagszemekkel és faszéndarabkákkal. A cölöpsornak tájolása is

! eltért a faépítményétől, ennek irányítása É-ÉNy-D-DK. A cölöplyukakat a felszíntől 90-106 cm mélységben vehettük észre. (20. kép) a cölöplyuk átmérője 25 cm, mélysége 15 cm, betöltése lazább faszenes humusz égett agyagszemcsékkel. Ebben csak őskori edénytöredékeket találtunk. ß cölöplyuk átmérője 25 cm, mélysége 12 cm, betöltése lazább humusz faszénnelés égett agyagszemekkel (21. kép). X cölöplyuk átmérője 25 cm, mélysége 12 cm, betöltése mint az előbbieké. Ô cölöplyuk átmérője 30 cm, mélysége 32 cm, betöltése előbbiekéhez hasonló; benne festett római edény volt. Hasonló a cölöplyuk átmérője a britanniai faépítményeknél (HANSÖN 1982, 171). Észak felé a 48. szelvényben folytatódott a cölöpsor, ahol három újabb cölöplyukat figyelhettünk meg - ezeket azonban egymástól különböző távolságra találtuk. S cölöplyuk csupán 80 cm-re volt a 46. szélvény északi cölöpéhez, ß ehhez egészen közel, mindössze 20 cm-re került elő; míg a-t utóbbitól valamivel több mint 1,9 mre találtuk. Nagyobb cölöpgödröt csak a és % cölöplyuknál figyelhettünk meg. (22. kép) Elszíneződéseiket a felszíntől 80-85 cm-re vettük észre. A sötétszürke agyagrétegtől a beásott gödrök világosabb betöltésükkel és átégett agyagszemes, faszenes felületükkel váltak el. (24. kép) ß cölöplyuk mélysége alig néhány cm volt; ebbe tehát nem tartócölöpöt tehettek, hanem támasztóelemet, ha ezt az elszíneződést egyáltalán telepjelenségnek tartjuk. a cölöplyuk átmérője több mint 80 cm volt; magát a cölöpöt a gödör északi részébe rakhatták. A cölöplyuk 34 cm átmérőjű, mintegy 20 cm-re mélyedt az altalajba; oldalai ívelten szűkülnek, így a metszet félkörívet rajzol. Betöltése sárgás agyaggal kevert humusz. A cölöplyuk nyugati részén, a betöltésbe nyilván már a cölöp kiszedése után bekerült volutás mécsest találtunk, alján planta pedis-ben mesterjelzéssel. X cölöplyuk átmérője 46-48 cm, mélysége csupán 20 cm; a cölöp helye valószínűleg az északi részén lehetett, ahol a betöltés több faszenet és átégett agyagszemcsét tartalmaz. (23. kép) A keleti részen néhány kisebb edénytöredéket találtunk. A cölöpsortól kicsit távolabb kelet felé is megfigyelhettünk egy nagyobb gödröt - átmérője 70 cm - ezen belül - egy kisebb, 40 cm átmérőjű cölöplyuk rajzolódott ki, mélysége 20 cm. a gödör betöltése sárga agyag, a cölöp helyét sötétebb, faszenes elszíneződés mutatja. Ebben sigillata utánzatot, szürke házikerámiát és állatcsontot találtunk. Előbbiektől északra kitűzött 50. szelvényben a cölöpsor nem folytatódott; az egyetlen gödör, amit ezen a felületen találtunk egy határozott körvonal nélküli sötétebb elszíneződésű objektum, benne kézzel formált Hallstatt kori kerámiával, orsógombbal, ág- ill. vesszőlenyomatos paticcsal és borostyángyöngy (?) töredékekkel. Az építmény északi részére vonatkozóan kevés megfigyelést tehettünk. Az 50. szelvénytől nyugatra húzott szelvényben is mindössze egy cölöplyukat és egy nagyobb gödröt találtunk; (25. kép) mindkettőt a felszíntől 97 cm-re vehettünk észre. A gödör mindössze 20 cm mély - betöltése humuszos, szélein sárga agyaggal. Ebben átégett agyagszemeket, faszéndarabkákat és jobbára őskori leleteket találtunk, csak egy hornyolt peremű, szürke fazéktöredék alapján tarthatjuk római kori telepjelenségnek. A tanúfal metszetében itt 50 cm átmérőjű cölöplyuk rajzolódott ki egy barnás, átégett agyagszemes réteg alatt; ez a cölöplyuk 34 cm-re mélyedt az altalajba. (26. kép) ß cölöplyuk,65 cm átmérőjű, ezen belül a cölöp helye is kirajzolódott. Mindössze 10-15 cm-nyit mélyedt az altalajba; alja enyhén ívelt rajzolatú, betöltése humuszos, átégett agyagszemes, faszenes. A gödör döngölésében, a cölöplyuk mellett fogáskarcolt díszű, barnára festett edénytöredéket és szürke kerámiát találtunk. A 241