Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Gabler Dénes: A sárvári római útállomás és első századi előzménye

SAVARIA23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA cm-rel hamus, átégett szintet figyelhettünk meg, amely az alapárok felett enyhe esést mutat. Minthogy nyugat felé nem folytatódik feltételezhetjük, hogy ez lehetett a palánkhoz tartozó járószint. Ugyanebből a szintből indul az alapároktól alig 1 m-re egy nagyobb gödör, amelyet éppúgy mint az átégett hamus szintet, vastagabb kavicsréteg fed, amit az út alapozásának tarthatunk. A sarokcölöptől a gerenda alapárkot 6,4 m hosszan követhettük észak felé az 53. szelvényben, innen azonban nem folytatódott; a további 6 m hosszú szelvény üresnek bizonyult. A gerenda alapárkot az 53. szelvényben 2 m átmérőjű kavicsos betöltésű gödör vágta át, ennek mélysége 68 cm. Noha betöltésében római kerámiát, háromlábú edényt és grafitos kerámiát találtunk, mégis mivel a gödör nemcsak a gerenda alapárkot, hanem az út kavicsozását is átvágta, valószínűleg újkorinak tarthatjuk. A főépülettől a palánkalapozásnak tartható gerenda alapárkot 43,5 m hosszan követhettük nyugat felé; ezen a szakaszon mindössze egyetlen elágazást találtunk. Lehet, hogy az útállomás délnyugati sarkánál egy 12,3x2,5 m méretű gazdasági rendeltetésű építményt emeltek, amelynek északnyugati sarkát az 53. szelvény kavicsos gödre vágta át. (10. kép) A útállomás építményegyüttese azonban, úgy tűnik, nem zárul az 51-53. szelvényekben megfigyelhető É-Di gerenda alapozással. Az 53. szelvény gödre az alapárkot éppen ott vágta át, ahol egy É-ÉNy felé tartó elágazás indult. Az 53. szelvényen kívül ezt az alapozást még az 57. és 59. szelvényekben sikerült megfigyelni 5,5 m hosszúságban. A gerenda alapárok ezen a részen nyílegyenesen futott 24-25 cm széles sávban; kontúrjai szabályosak voltak. Humuszos betöltésében hamus égett foltokra is felfigyelhettünk. Metszete a nyugati tanúfalban rajzolódott ki. Szabályos téglalapot mutat, mélysége 34 cm. Mind az alapárok, mind az 51/57. szelvények gödre a kavicsos útalapozás alól indul. (17. kép). Stratigráfia alapján köztük időbeni eltérés nem állapítható meg. A gödör feltárását nem fejeztük be; kutatását és egyáltalán à szelvénysor nyugat felé történő bővítését a Végh malom lebontott épületeinek omladéka akadályozza. Az út kavicsozása felett itt mindenütt fél m vastag, sűrű téglás omladékban kellett bontanunk. A recens - humusszal - kevert omladék tégláin már sárvári gyáruk S jelzése látható. Az alapárkot itt aránylag mélyen, csaknem 20 cm-re ásták az altalajba, így nyomvonalukat jobban észlelhettük (34. kép), mint azokban a szelvényekben» ahol csak valamivel világosabb elszíneződés jelezte helyét. Az 59. szelvényben 83 cm-nél vehettük észre (18. kép); az alapárok betöltésében jellegtelenebb szürke edénytöredékeket találtunk. A gerenda alapárok vonalában az 53/57. szelvények határán egy nagyobb cölöplyuk hamus, átégett, agyagszemes foltja rajzolódott ki (10. kép), átmérője 80 cm, mélysége a jelentkezési szinttől 30 cm. Metszete lent félkörívet mutatott, csak a keleti részén figyelhető meg egy kis kiszélesedés. Betöltése szürkés agyag, sárga rétegződésekkel. A cölöplyuk valószínűleg nem a palánk szerkezetéhez tartozott, bár ahhoz nyílván szükség volt függőleges tartóoszlopokra, lehet azonban, hogy ezeket nem kellett mély, már nyomot hagyó gödörbe helyezni. Esetleg annak a cölöpnek lehetett tartófunkciója, amelyet 14 cm-re találtunk a gerenda alapároktól. Az 53/57. szelvények határánál feltárt gödröt az alapárok átvágta, így ezt is korábbi telepjelenségnek tarthatjuk. Betöltésében ág- ill. vesszőlenyomatos paticsokat és őskori edénytöredékeket találtunk szürke fazék- ill. pohártöredékek mellett. A cölöplyuk az 51. szelvényben talált cölöplyukak által meghatározott irányban észlelhető - köztük a távolság 1,5-1,6 m. Nincs kizárva, hogy itt a palánkkal körülvett faépítményt megelőző cölöpszerkezetű házzal kell számolnunk, annyival is inkább, mivel a 3 - egy egyenesbe eső - cölöplyuk iránya a 46-48-58-60. szelvényekben feltárt cölöpszerkezetű ház irányításával pontosan megegyezik. Két újabb cölöplyuk az 59. szelvényben is mutatkozott; a kettőjük által meghatározott egyenes részben megegyezik az 51/57. szelvényekben talált cölöplyukak irányításával. A 61. szelvényben a gerenda alapárok folytatása nem került elő, lehetséges, hogy a palánk erre már nem folytatódott, de eddigi tapasztalataink azt mutatták, hogy a 61. szelvény méretének (2,5x1,5 m) megfelelő felületen nem is mindig szükséges alapozott talpfa, lehet, hogy itt azt a felszínre rakták. További kutatásunkat itt újkori épület omladéka akadályozza. Az építmény közelében, az 56. szelvény ÉK-i sarkában 57 cm mélyen kerek gödröt találtunk, amely 1 méternyire nyúlt be szondánkba. Betöltése sötétebb humusz, felületén római házikerámia töredékek mellett La Tène D 3 típusú, behúzott peremű tálak darabjait találtuk. A sekély gödör alját 10-15 cm-rel lejyjebb már el is értük. Az 53. szelvény K-i tanúfala alá is benyomult eg)' hosszúkás gödör; ennek koráról leletek hiányában semmit sem mondhatunk. Az 51/57. szelvényekkel egy 1,6 m széles gödör részletét táthattuk fel, amelyet az 51. szelvényben modern beásással bolygattak. (10. kép) A gödör hossza szelvényünkben 1,65 m, oldalai 45°-os lejtést mutattak, alja lekerekedő. (32. kép) Betöltése fent erősen kavicsos (33. kép), mivel a faépítményekhez hasonlóan ezt is az út kavicsozása zárja. Ezen a részen nagyobb kövek is voltak. A gödör alján sárga agyagszemes, faszenes, paticsos agyag betöltést figyelhettünk meg; ebben kihajló, ferdén vágott peremű, félkorongolt, sötétszürke fazekak voltak, vállukon hullámvonalas díszítéssel. Ugyanitt Drag. 36 formát utánzó fekete bevonatos áru és feketésszürke pohár darabjai kerültek elő. A 46-48-50-52-54-55-58-60. szelvényekkel tehát 240