Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)
Római kor II. Vegyes - Mráv Zsolt: Architrávfelirat Savariából, a város nevének említésével
MRÁV ZSOLT: ARCHITRÁVFELIRAT S AVARIÁBÓL, A VÁROS NEVÉNEK EMLÍTÉSÉVEL alkalmas mészkövet adó kőbányát használhattak. Tisztázandó még a felirat lehetséges szövegezése és legvalószínűbb felépítése. Ennek meghatározását lényegesen megkönnyítené a felirat teljes, eredeti hosszának az ismerete. Sajnos a felirathoz tartozó szentélyépület nem azonosítható, így annak homlokzati szélességére vonatkozó méretadatai nem állnak rendelkezésünkre. A fennmaradt szöveg sem tartalmaz olyan epigraphiai elemet, amelyből kiszerkeszthető lenne teljes hosszúsága. Ugyancsak eredménytelen az építészeti arányokkal való próbálkozás is, mivel az architráv magasságának kiszámításánál nem a templom podiumszélességébol, hanem az oszlopok méreteiből (elsősorban magasságukból) indultak ki (Vitr. De Architect. Ill 5, 8.). A két, ismert töredék tehát nem teszi lehetővé a felirat pontos hosszának meghatározását, ezért csak annyit tehetünk, hogy a savariai templomhoz tartozó epistylium ismert méreteit (fríz- és betűmagasság) összevetjük olyan templomok hasonló méreteivel, amelyek epistyliumát egysoros felirattal látták el 3S . Ebből - természetesen kellő fenntartással - mindössze a homlokzati oszlopok számára és ezáltal a szentély hozzávetőleges méretlehetőségeire következtethetünk. Az oktastylos templomok 70 cm-t (sőt sokszor az 1 m-t is) meghaladó frízmagassága általában 60 cm körüli betűmagassággal párosul (ld. 1. sz. táblázatot). A hexostylos elrendezés 40 cm-nél magasabb feliratos mezejének betűi a 32-36 cm-es magasság között mozognak (ld. 2. sz. táblázatot), míg a négyoszlopos homlokzat frízéhek 40-50 cm körüli magassága 10-20 cmes betűmagassággal járt együtt (3. sz. táblázat). A töredékek 38 cm-es magassága és 10 cm-es betűnagysága inkább egy riem túl nagy, négy homlokzati oszloppal ellátott templom paramétereinek felelnek meg. Ehhez kell igazítani ä felirat kiegészítését is. Ha elfogadjuk a savariai feliratnak Claudius szentélyéhez; való tartozását, akkor annak szövege, az 1. sz. töredék sacfrum] formulája alapján csak az istenné avatott császár dativusban álló nevével kezdődhetett. A császár nevének feliratba való foglalására két lehetőség adódik. A rövidebb megoldás - a római Divus Antoninus és Diva Faustina templomfeliratához hasonlóan a Divo Claudió, míg a hosszabb, - a római Divus Vespasianus szentélyének mintájára - a Divo Claudio Auguste kiegészítést sugallja. A templomépítési feliratok szabályai szerint a dedikációt az állító -jelen esetben a város - megnevezése követi, így erre a helyre illeszthető a 2. sz. töredéken nominativusban szereplő [colonia] Claufdia) SafvariensiumJ városnév. (A feliratra feltételezett Divus Claudiusnak szóló A többsoros feliratok ugyanis befolyásolták a betűk, a feliratos mező s így a fríz magasságát is. dedikáció magyarázhatja a városnévben levő Claudia császári tribus CLAV rövidítését, hiszen ez a szó Claudius nevébe foglalva a feliraton egyszer már megjelent, ezért azt egyértelműsége miatt nem volt szükséges teljes kiírásában megismételni.) A szöveg, rövidsége és hiányosságai miatt ebben a formájában még nem teljes. Bizonyos, hogy - a városalapítóknak szóló dedikációk példájára - Claudius savariai templomának feliratán is külön hangsúlyozták, hogy személyében nemcsak a Divust, hanem a város istenné vált alapítóját is tisztelik. Feliratokon az alapítókat - két, dalmatiai városfal építési felirat esetében említett parens coloniae szófordulat kivételével (CIL III 2907, 13264 lader.) - conditomak nevezik, ezért ezt a kifejezést kell beilleszteni a kiegészített felirat szövegébe. Erre a feliratokon előforduló lehetőségek közül csak a conditori suo fogalmazás alkalmas, mivel a városnévben már használt colonia szó miatt az utána következő conditori coloniae szófordulat értelmetlen 36 . Kérdéses még a felirat lezárása, amelyben a szöveg kereksége miatt szerepelnie kellett a dedikáció igéjének és esetleg tárgyának (valamint a közpénzből való építkezésre utaló d(ecurionum) d(eereto) p(ecunia) p(ublica) vagy az ex p(ecunia) p(ublica) formulának is.). Az aedes Kr. u. 1. sz-i és a templum Kr. u. 1. sz. utáni szóhasználata (GABLER 1966, 24.) miatt inkább az aedem kifejezés tartható a felirat tárgyának 37 . A szentélyállítás igéjére több variáció is kínálkozik {constitua, fecit, exstruxit) közülük azonban egyértelmű választásra nem nyílik mód. ; A savariai epistylium felirattöredékeinek kiegészítésére kínálkozó [Genio col(oniae)] Clau(diae) SafvariensiumJ sacfrumn-—j'lehetőség mellett - a fent követett gondolatmenet alapján - a fDivo Claudio] sacfrum, colonia] Clau(dia) Safvariensium conditori smo ex p(ecunia) p(ublica)(?) aedem fecit vagy constituitwagy exstruxit(?).J szövegvariációt tartom még «ifogadható megoldásnak. A kiegészített felirat 8 m körüli hossza megfelel egy közepes nagyságú tetrastylos templom homlokzati szélességének 38 . Fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy a fennmaradt feliratrészletek elégtelenek az általam javasolt kiegészítés bizonyításához, ezért csak a jelenleg rendelkezéA conditori suo fogalmazáshoz ld. például: ... c[olonia] Helvia Ricina cfondjitori suo (CIL IX 5747.). 37 A Divusok szentélyeit templumként megnevező források a Kr. u. 1. sz-nál későbbre keltezhetek. 38 Hasonló szélességű homlokzattal épült például a polai Róma és Augustus templom (sz.: 8, 05 m KAHLER 38 Nr. 4L) a faimingeni ApoUo-Grannus szentély (sz.: 8,6 m WEBER 1981) vagy a cyrénei Caesareum (sz.: 8,26 m PERKINS - BALLANCE 1958, 157.). 225
