Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)
Római kor II. Vegyes - Mráv Zsolt: Architrávfelirat Savariából, a város nevének említésével
MRÁV ZSOLT: ARCHITRÁVFELIRAT SAV ÁRIÁBÓL, A VÁROS NEVÉNEK EMLÍTÉSÉVEL zonyítható, hogy a pályafutása végén elnyert sac(erdos) p(rovinciae) P(annoniae) s(uperioris) hivatalának idején a provinciális császárkultusz központjában tartózkodott és ott oltárt szentelt Nemesisnek. A papi hivatal létezésének kérdését nem dönti el L. Octavius Faustinianus Savariában előkerült, töredékes felirata sem. Tóth I.-nak a szöveg utolsó, fennmaradt sorában olvasható FL[—] tisztség kiegészítésére tett flfamen Divi Cl(audii)] javaslatának lehetősége komolyan felmerül, de sajnos annak ellenére bizonytalan, hogy az a rendelkezésére álló helyre teljes mértékben beleillik (TÓTH 1989, 44.). Bár mindezek alapján Qgyflamen Divi Claudii papi tisztség Savariában egyenlőre még nem igazolható, az azonban feltételezhető, hogy ha e hivatal Siscia flaviusi coloniájában megvolt, akkor a Claudius által alapított Savariából - ahol éppen egy DifvoJ Claufdio —] felirattal ellátott márványtábla tanúskodik Claudius kultuszának vitathatatlan meglétéről - sem hiányozhatott. A savariai epistyliumfeliratnak Claudius templomához való tartozását nemcsak Divus Claudius Savariában kimutatható tisztelete és a birodalom városai által saját, alapító császáraik kultuszának bizonyítottan kiemelt ápolása támasztja alá, hanem a feliratfragmentumok keltezése is. A város alapítása után vésett felirat, és ezáltal a hozzá tartozó templom pontosabb keltezéséhez csak a betűk paleographiai vizsgálata adhat támpontot, mivel az ismert töredékek nem teszik lehetővé más, epigraphiai és kőplasztikai szempontok bevonását. A betűk formálásában szerencsére megfoghatók olyan karakterisztikus vonások, amelyek - más savariai feliratokkal összevetve - lehetővé teszik a töredékek időben való elhelyezését. A savariai architrávfelirat határozott vonalvezetéssel kialakított, szépen formált betűi gyakorlott scriptor munkájáról tanúskodnak, amely a betűk mély vésésével és a száraknak külön-külön utólag meghúzott, vékony vonallal történő lezárásával jellemezhető (7. kép). Ezek a sajátságos jellemvonások együttesen mindössze egyetlen savariai feliraton, a már említett DifvoJ Claufdio ...] márványtábla töredéken találhatók meg (9-10. kép) (PAULOVICS 1943a 60:; Steindenkmäler 97 Nr. 76. Abb. 61.; RIU 42.). Összetartozásukat valószínűsíti a feliratok felépítésében, felfogásában, szépen és gondosan alakított betűinek arányaiban, viszonylag sűrű, egyenletes elhelyezésében már az első látásra szembetűnő hasonlósága is. Ezek a paleographiai egyezések a töredékek Claudius táblával megközelítőleg azonos, Kr. u. 1. sz. második felére, tehát a Flavius korra tehető keltezésére utalnak. A Flavius dinasztia császárai, köztük elsősorban Vespasianus volt az, aki az általa alapított új dinasztia, a gens Flavia legalizálása, és befolyásának erősítése céljából megreformálta a provinciális császárkultusz intézményét (FISHWICK 1978, 1219-1220.). A személyének nyílt imádatát megkövetelő, és az istenné avatott császárok kultuszát háttérbe szorító Néróval szemben Vespasianus, mint conservator caeremoniarum publicarum és restitutor aedium sacrarum lépett fel (CIL VI 934.). Ennek jegyében uralkodása alatt templomok sorát alapította és állíttatta helyre 31 . Ezen propagandisztikus céloktól vezérelve érezte célszerűnek a Divi kultuszához való visszatérést is, amelyben Divus Claudiusnak különösen hangsúlyos szerep jutott (SCOTT 1936, 32. 61.). Suetonius kiemeli, hogy Divus Claudiusnak, Nero által elhanyagolt és később meg is szüntetett majd halála után a Iulius-Claudius dinasztiával kapcsolatos ellenérzések miatt mellőzött - kultusza (CHARLESWORTH 1937, 57-60.) - Vespasianus alatt kapott ismét állami elismerést (Sueton. Claud. 45. ...funeratusque est sollemni principum pompa et in numerum deorum relatus. Quem honorem a Nerone destitutum abolitumque, recepit mox per Vespasianum., vö. : MOTTERSHEAD 1986, 143.). Ő építtette újjá Divus Claudiusnak a mons Caeliuson, Agrippina által elkezdett, de Nero által csaknem földig romboltatott szentélyét (Sueton. Vesp. 9.... Divique Claudi in Caelio monte coeptum quidem ab Agrippina sed a Nerone prope fundi tus destructum.), és ugyancsak ő állíttatta helyre és fejezte be a britanniai Camulodunumban, a Boudiccafelkelés során, Kr. u. 60-ban elpusztult templomát is (Tac. Ann. 14, 31. vö.: FISHWICK 1978, 12181219.) 32 . Claudiusnak Savariában bizonyítható, és a városalapítók birodalomszerte elterjedt tiszteletéből, továbbá a szombathelyi templomfelirat Flavius kori keletkezésével egyidőben Claudius kultuszának páratlan fellendüléséből és állami elismeréséből következően a templom - ha azt valóban Savaria építtette - nagy valószínűséggel Divus Claudius szentélyeként határozható meg. A felirat keltezése amúgy sem kínál túl sok variációs lehetősége^ mivel a Flavius korig mindössze két császárt, Augustusi és Claudiust sorolták az istenek közé. A fent említett érvek alapján közülük Savariában inkább a városalapító, Claudius templomával számolhatunk. Mint például a brixiai kapitóliumot (CIL V 4312.) vagy á herculaneumi Terra Mater szentélyt (CIL X 1406.). De tudunk Victoria, Jupiter Capitolinus, Honos és Virtus valamint Jupiter Conservator templomainak Vespasianus általi felújításáról is (SCOTT 1936,32.). 32 " * * Ezjt;a hátteret ismerve nem lehet véletlen az sem, hogy Vespasianus néni sokkal uralomra kerülése után, Kr. u. 71-ben renováltatta az aqua Curtiát és az aqua Caeruleát, s hogy a porta Maggiore-n olvasható feliratán külön megemlíti, hogy az perductas a divo Claudio (CIL VI 1257.), A dinasztia császárainak Claudius személyéhez való vonzódását erősítette Titus közismert baráti viszonya Claudius fiával, a Nero által megöletett Britannicusszal, akit uralkodása idején - barátságukra visszaemlékezve - posztumusz megtiszteltetésekkel halmozott el (Suet Tit 2.) ; 223