Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Mráv Zsolt: Architrávfelirat Savariából, a város nevének említésével

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA 1998 ARCHITRÁVFELIRAT SA VARIÁBÓL, A VÁROS NEVÉNEK EMLÍTÉSÉVEL MRÁV ZSOLT Magyar Nemzeti Múzeum Budapest Szombathelyen (Vas megye), az egykori Palace szálló területén, a Bajcsy-Zsilinszky út és Tolbuhin ut­ca, a mai Király és Szent Márton utcák sarkának köze­lében, részben a Savaria tér alatt (1. és 2. kép) Türr Er­vin 1954-es leletmentése során egy római kútból három feliratos kőtöredék került elő (TÜRR 1955, 98; RkVm 56-57, Nr. 170, ltsz.: nincs.)- Ezek közül kettő - azo­nos magassága, anyaga és felépítése miatt - minden kétséget kizáróan egyetlen felirathoz tartozik'. A töre­dékek egymáshoz nem illeszkednek, ezért csak a felirat két különböző helyéről származhatnak. Mindkét, jó minőségű mészkőből faragott töredék egy hosszú, egysoros felirat részét képezte, amelyet fe­lülről többszörösen tagolt, díszítetlen párkány kísért (méreteit Id. a 7. képen), alsó részét azonban nem pro­filálták. Fogas vésővel csak egyenesre nagyolt tetejébe bizonyos távolságra csaplyukakat mélyítettek. Az 1. sz. töredék (3-4. kép) (méretei: sz.: 39 cm, m.: 38 cm, v.: 32 cm) feliratos mezejének alsó része, valamint felső párkánya letörött. Tetején, a feliratos ol­dalához közelebb helyezve ferdén vésett csaplyuk talál­ható. A homlokzati oldalon futó feliratának első betűje, hirtelen görbülő íve miatt csak „S", az utolsó pedig, a megmaradt egyharmad ív alapján „C", „G", „О" vagy „Q" betű lehet. Az így adódó SAC, SAG, SAO és SAQ lehetőségek közül csak a SAC[—] betűsor fogadható el. A nagyobb, épen maradt párkányzattal rendelkező 2. sz. töredék (5-8. kép) (méretei: sz.: 48 cm, m.: 38 cm, v.: 38,2 cm) tetején ugyancsak egy csaplyuk látható, amelyben még az összekötő vaspánt rögzítését szolgáló ólom is megőrződött. Feliratos mezejében a CLAV SA[—] 1 Itt köszönöm Prof. Dr. AlfÖldy Gézának, Dr. Borhy Lászlónak és Sosztarits Ottónak segítségét és tanácsait továbbá Dr. Tóth Endrének ugyanezeken kívül a töredékek publikálásának átengedését is. betűsor olvasható, amelyet kétségkívül a colonia Clau­dia Savaria városnévvel köthetünk össze. A töredékek mérete, jellege és az egyiken szereplő városnév a kőemlékek jelentőségét hangsúlyozzák. A felirat kiegészítése és értelmezése szempontjából el kell dönteni, hogy milyen építményhez köthetők a tö­redékek. A felirattöredékek lelőhelyén egykor felépített, 1945­ben lebombázott Palace szálló 1888-as alapozási mun­kálataihoz Savaria akkor még jelentős romjaiban álló színházának vagy amphiteatrumának köveit használták fel (FETTICH 1939, 124.; PAULOVICS 1943, 8.; BU­OCZ 1967, 51.; TÓTH 1971, 164.) 2 . Felmerülhet ezért, hogy a töredékek eredetileg a várostól Ny-ra fekvő Kál­vária dombra feltételezett színház vagy inkább amphi­teatrum építési feliratához tartoztak. Első látásra ennek a kövek jellege sem mondana ellent, ugyanis feltűnően hasonlítanak a tarracói amphitheatrum pódiumának co­ronájan végigfutó feliratra és az azt hordozó kőblok­kokra. Az amphitheatrum, Elagabalus által finanszíro­zott felújításáról beszámoló 147 m hosszú feliratot szá­mos, 1 vagy 2 betűt tartalmazó, tetején párkánnyal el­látott egymás mellé helyezett téglatest alakú kőtömbök alkotják, amelyek tetején csaplyukak szolgáltak a védő­hálót tartó lécek rögzítésére (HEp 1994, 311. No. 842.; ALFÖLDY 1997a 59-92.) 3 . A savariai töredékek ha­sonló módon való értelmezését azonban - bármennyire is kézenfekvő megoldásnak látszik - számos tény két­ségessé teszi. Elagabalus kiemelten hosszú titulatúrájá­Egy a Kálvária dombon előkerült fehérmárvány Nemesis oltár in­kább egy amphitheatrum létezését feltételezi (RIU 20.; Steindenkmäler 89, Nr. 38.; FETTICH 1939, 124.). A salonai amphiteatrum építési feliratát nem a coronám, hanem a podium falára vésték, ezért fennmaradt töredékei (DYGGVE 1933) lé­nyegesen különböznek a savariai felirat jellegétől. 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom