Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)
Római Kor I. A szombathelyi Fő tér kutatása - Kiss Péter–Sosztarits Ottó: Egy különleges mérföldkő Savariából
SAVARIA 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGÍCA EGY KÜLÖNLEGES MÉRFÖLDKŐ SAVARIÁBÓL 1998. október 9-én Szombathelyen a Fő téri ásatási területen végzett gépi földmunka során római mérföldkő került elő (1-2. kép). Egy mérföldkő előkerülése ritkaságnak számít a Borostyánúton; a felirat vizsgálata után az is kiderült, hogy a lelet szinte minden szempontból egyedülálló. Párhuzamok keresése során nyilvánvalóvá vált, hogy a Római Birodalom provinciáiban csupán néhány ehhez hasonló mérföldkő található. A felirat az ókori Savaria fallal kerített belterületén, a déli városkapu térségében került napvilágra (3. kép). Közelebbi lelőhelye is pontosan ismert: a felirat a város észak-déli tengelyét alkotó főutca, illetve az arra merőleges keresztutca kereszteződésének közvetlen közelében, egy porticusos épület harmadik oszlopa előtt, a római úttest kőburkolatába volt másodlagosan beépítve (4. kép). Az út építésének kezdetét a Kr. u. 2. század első harmadára tehetjük. Mivel másodlagos felhasználása még a rómaiak idejében történt, egykori felállítási helyét is a környéken kell keresnünk. A közeli Rohonc (Rechnitz, Burgenland - Ausztria) térségéből származó mészfillitből készült feliratos hengeres oszloptöredék csupán az eredeti szöveg utolsó két sorát őrizte meg hiánytalanul: AROM(a)S(avaria) M(ilia)P(assuum) /DCLXXV. Jelentése: „Romától Savaria 675 mérföld". A kő távolságadata eltér a mérföldszámítás Pannoniában eddig megszokott rendszerétől. Az a Roma formula a birodalom fővárosa környékén viszonylag gyakori, de Itálián kívül csupán két esetben, a Gallia Narbonensis provinciában Domitius Ahenobarbus által épített út mentén fordul elő. A felirat egyedisége nem csak ebben áll, hiszen nem csak az útszámítás kiindulópontját, hanem az S betű feloldásával a kő felállítási helyét, azaz az útszakasz végpontját is megjelöli. A mérföldkövön szereplő 675 római mérföld pontosan megfelel a Roma és Savaria közötti távolságnak, melyet az Itnerarium Antonini, illetve az ismert nyomvonalszakaszok egybevetésével rekonstruálhattunk. Sajnos a most előkerült mérföldkő esetében sem az állíttató császár neve, sem titulaturája nem maradt fenn, hogy annak consuh, imperátori vagy tribunicia potestas adatából pontosan datálni lehetne. Ezért a keltezés kérdésében elsődlegesen a lelőkörülményekből kikövetkeztetett adatokra kell szorítkoznunk. A római utca burkolata, melybe a mérföldkő töredékünk másodlagosan volt beépítve, egy nagyszabású városrendezési program részeként került megépítésre: a savariai déli városrész épületeinek fa-kő periódusváltása, a csatornázás és az út szilárd burkolatának elkészítése a Kr. u. 2. század első harmadára tehető. Ezt tekinthetjük a mérföldkő használata terminus ante quemjének. A felirat kivitelének jellege, a betűforma, a szövegelrendezés, a megmunkálási technika a korai keltezést látszik megerősíteni. Keltező adatainkat összevetve megállapíthattuk, hogy a térség eddig ismert legkorábbi mérföldköve került elő a Fő téren, amely eredetileg minden bizonnyal a déli városkapu külső oldalán volt felállítva, ahol Savaria egykori városszéle volt, és ahol a 675 mérföldes útszakasz valóságosan is véget ért. Arra a kérdésre, hogy Savaria városkapujának térségében miért állítottak olyan mérföldkövet, amely Roma városától adta meg a távolságot, analógiák hiányában csak hipotetikus választ adhatunk. Véleményünk szerint a rajta szereplő különleges formulával a kő felállításának körülményeit, az alkalom rendkívüli voltát kívánták hangsúlyozni. E jeles esemény Savaria korai történetében a város határának kijelölése (coloniaalapítás), a Borostyán-út kiépítése, a városkapu megépülése vagy átépítése egyaránt lehetett. Péter Kiss •••:•"-• Ottó SOSZTARITS JPTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszék Savaria Múzeum H-7624 Pécs, Rókus u. 2. H-9700 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. 106
