Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

NAGYZ.: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata AZ ŐRSÉG TELEPÜLÉSEI TÖRTÉNETI ŐRSÉG falvai közé 7. sz. térkép Az őrség települései Közli: Csiszár Károly: Őrség. Útikalauz. 4. Szombathely, 1994. A számba vett néprajzi kiadványok sorát a Vas megye népművészete című, 1996-ban megjelent monográfia zárja, ahol a tájegységet Gráfik Imre az alábbiak szerint írja le

45

: „ Vas megyében földrajzi értelemben több tájegység, kistáj van, melyek határai nem élesek, némely szakaszon eléggé összemosódnak. Elnevezéseik főként domborzatokra, folyókra, néha erdőkre utalnak, de vannak történeti, közigazgatási, nemzetiségi eredetű megjelölések is... Őrség, Alsóőrség (Őrségek, Őrvidékek) a Kemeneshát délnyugati vége. Mély, széles völgyekkel tagolt dombvidék. A dombok felszínét az Ős-Rába kavicstakarója fedi. A Kerkán túl fekvő része a Zalai dombság felé képez átmenetet... Az Őrség két területileg elkülönülő részből áll: az északi, kisebb Felső-Orség ma Ausztriához (Burgenland), a déli nagyobb kiterjedésű Alsó-Őrség hazánkhoz tartozik... A népi kultúra területi tagolódása nem minden esetben esik egybe a táji tagolódással, de nagyobb vonalakban követi azt... Vas megye magyar népességének legrégibb és megszakítás nélküli, néprajzilag is leginkább megkülönböztethető történeti-táji, s egyben néprajzi csoportja az őrség... Az Őrség tulajdonképpen gyűjtőnév, jelentése: őrökhöz tartozó terület, őrök Vas megye Népművészete. Szombathely 1996.16-24. Szerk: Gráfik Imre 166