Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Szövényi Katalin: A vend háznevek kérdéséhez

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) •'•= 1999 SZÖVÉNYI KATALIN A VEND HÁZNEVEK KÉRDÉSÉHEZ írásomban a Magyarországon élő vendek névhasználati rendszerének néhány sajátosságára szeretném felhívni a figyelmet: két faluban, Orfaluban és Kétvölgyben végzett kutatásaim alapján. 1 A vendek Orfalu (Andovci) és Kétvölgy (Verica és Ritkarovci, végleges egyesítésük 1951­ben) az Őrség északnyugati szomszédságában lévő Vendvidék kis lélekszámú tele­pülései. 2 A mai szóhasználat szerint Vendvidék (hivatalosan Szlovénvidék, a szlovén sajtó­ban Porabje = Rábamente) e kettőn kívül még öt másik falut (Rábatótfalu­Slovenska Ves: 1933 óta Szentgotthárd része, Szakonyfalu-Sakalovci, Alsószölnök­Dolnji Senik, Felsőszölnök-Gornji Senik és ÁpátistvánfalvaStevanovct 1937 óta Balázsfalu-Börgölin is hozzátartozik) valamint Szentgotthárdot ßdonoster) foglalja magában. 1921 előtt az elnevezés az egész Murántúlt jelentette, melynek egységét, évszázadok során kialakult gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatrendszerét az első világháborút lezáró békeszerződések bontották meg: birtokegységeket és csalá­dokat szakítva szét falvai többségét az „anyaországhoz", Jugoszláviához, kisebb ré­szét Ausztriához és Magyarországhoz csatolták. E falvak lakóinak többsége vend anyanyelvű 3 , akik néhány öreg kivételével ér­1 Jelen dolgozat alapjául 1991-94 között védett terepmunka szolgál, melynek korábbi feldolgozása a Háznevek a Vendvid&en címmel 1994-ben a Magyar Névtani Dolgozatok füzeteként tudtomés beleegyezésem nélkül jeleitmeg 2 1990. évi népszámlálás. 20. kötet: 1990-ben Kétvölgy lakónépessége 160^ Orfàlué 77 fö volt 3 1990. évi népszámlásás: Vend/szlovén anyanyelvűnek vallotta magát Alsószölnökön a lakónépesség 25,5%a, Ap&istvánfalván 43,4%a, FeJsőszöbÖkön 88%a, Kétvölgyben 87,5%«, Orfaluban 77,9%-a, Szakonyfaluban 60,6%a, Szentgotfliárdon 8%a. Rajtuk kívül magyarok, kisetoaráirybm németek és cigányokéin 1984.95­96, 104-105.: Az itt élők a vasi szlovén nyelvjárás két változatát beszélik. Az egyiket Alsó- és Felsöszölnökön valamint Kétvölgy Ritkarovci nevű részében, a másikat Apátistvánfarván, Orfaluban, Rábatótfaluban, Szakonyfàluban és Kétvölgy Permise nevű részébea A különböző változatot beszélők: századokon át eltérő egyházközségekhez és földesúri birtokokhoz tartoztak. Vannak azonban, akik e nyelvjárást, a „vendet" önálló nyelvnek tekintik- hivatkozva az irodalmi szlovén és a „vend" közti nyelvtani (nőnemű ragozás a hím- és semleges nemű főnevek jelentős részében is, kettes szám helyett gyakran többes szám), szókészletbeli különbségekre -, így a vend т^^фЛаЛшяааваМШВЛЯЛ^&ЛЬгарАШ^.^. Mikola S. 1928, Vakarcs К 1939> Az orfàlusi, kétvölgyi vendek magyaral vendnek vagy magyarnak, ritkábban szlovénnek, anyanyelvülön slovenci-nek mondják magukat (1981-ben a Vas Megyei Tanács határozatban eltörölte a német „Wind" szóbóleredő „vend" kfejezésí meüyd a kcrábbi századokban a németek a xtá alsó-lausitzi vendnek nevezett szorbok -, s a szlovén mellett foglalt állást)

Next

/
Oldalképek
Tartalom