Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Szövényi Katalin: A vend háznevek kérdéséhez
SZÖVÉNYI К.: A vend háznevek kérdéséhez tenek és beszélnek magyarul is, hiszen 1905 ősze óta ezen a nyelven folyik az oktatás a helyi alsó fokú iskolákban. Anyanyelvük megtartásában szerepet játszott, nyelvi és kulturális asszimilációjukat lassította a vidék „természetes" zártsága - az utóbbi évtizedekig jellemző, etnikumon belüli, endogám házasságok 4 - és 1945 utáni elzártsága, mivel a terület nagy része szigorúan ellenőrzött, alig fejlesztett határsávba esett. A régió fejletlensége folytán a második világháború után felnövekvő nemzedékek java városokban vállalt munkát és telepedett meg (vagy naponta bejárt Szentgotthárdra), ami az 1990-es évekre a vidék elnéptelenedését, a falvak vend lakónépességének elöregedését eredményezte 5 . Megüresedő házaikat, parlagon álló földjeiket e gyönyörű és csendes vidéken a 80-as évek, illetve a „vasfüggöny" lebontása óta budapestiek és vidéki városlakók egyaránt szívesen vásárolják ideiglenes (nyaraló) vagy állandó lakóhelyükül, míg mások a falusi turizmus iránti érdeklődést kihasználva panziókat nyitnak. Szórványtelepülések Vas megye aprófalvas településrendszerében Alsószölnök, Szakonyfalu, Rábatótfalu út menti kis csoportos település, Felsőszölnök, Kétvölgy, Apátistvánfalva és Orfalu pedig (hasonlóan a határmenti szlovéniai településekhez) szórványtelepülés képét mutatja. A szórványok kialakulása a szentgotthárdi ciszterciek telepítő tevékenységéhez köthető 6 ,- a határmenti védősávban az apátság birtokait helyben lakókkal, Murántúlról és Stájerországból idetelepített vendekkel műveltették -, amit a környék természeti adottságai befolyásoltak. A kavicsos, agyagos talajú, erdőkkel borított, dimbes-dombos vidék, a vizenyős, mocsaras patak- és folyóvölgyek alkalmatlanok lehettek nagyobb tömbben való megtelepedésre, ezért az egyes családok egymástól távol, elszórtan irtásföldeken vagy szárazabb partokon, domboldalakon építhették fel házaikat. E szórványtelepülések lakóházai és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek melyek Orfaluban és Kétvölgyben leggyakrabban L-alakú vagy három oldalról kerített házak - általában 100-200 méterre, olykor távolabb vannak egymástól, míg a megtelepedésre alkalmasabb helyeken (vagy „főút" mellett, szinte falumagot alkotva) 5-10 sőt 15-nél is több tagból álló csoportokká sűrűsödtek. Felsőszölnökön e házcsoportokat, melyek lakói gyakran rokonok, az őrségi szerekhez hasonlóan kü4 Ez alól sajátos kivételt jelentenek az itteni határsávban szolgálatot teljesítő katonák és vend lányok házasságai. (A magyar többségű városokba költözött vendek körében gyakoribbak a magyarokkal kötött vegyes házasságok.) 5 1990. évi népszámlálás: A magyarországi vend falvak lakónépességéenk 40-50%-a 40 év fölötti, de Kétvölgyben 62,5%. Arányait tekintve a legtöbb 60 évesnél idősebb ember Kétvölgyben és Orfaluban él (34-34%). A népesség csökkenéséhez hozzájárultak az 50-es évek kitelepítései és a disszidálások is. 6 Mukicsné Kozár M. 1988. 24. o. Mukicsné Kozár M. 1984: A vendvidéki falvak első okleveles adatai: Villa S Gotthardi-1183, Villa Sclavorum-1221, Zakonfuloa-1351, Estevanfaloa-1350, Perbese-1387, Mechnuk=Ritkarovci-1387, Zelnuk Superior et Inferior-1378. 220
