Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - M. Kozár Mária: Őrség és szlovénség

M. KOZÁR M: Őrség és szlovénség A szarvasmarha-tenyésztés a síkvidéki szlovéneknél volt jelentős, a hegyvidékieknél kevésbé, mivel „rétjeik a' rónán jók és bő termők; de a' hegyekben ha látszik is néhol egy kis rétnek való hely, a' dombokról lerohanó, és az eső által meg nőtt kis patakokból kicsapó víz iszappal vagy mind betemeti, vagy annyira besározza, hogy az haszontehetetlenné válik. Ez az oka, hogy a' marha tenyésztés olly csekély a' hegyekben...", s ezek a marhák „kicsinyek is, erőtlenek is". "A Rába mellyékieknek szénájok is van, szalmájok is, de még is szokások a' szecskát forró vizzel leöntve, a' gabona alljából való liszttel 's kevés sóval megkeverve a' szarvas marhájokkal télen etetni."

19 Az Őrségben jelentős volt a szarvasmarha-tenyésztés, s néha együttműködtek ezen a téren a síkvidéki szlovénekkel: „A szelid állatok és barmok között Szépségekre és nagyságokra nézve nevezetesek az Eörséghi ökrök, a' mellyeket az Eörséghi gazdák maguk Szoktak föl neveim...néha pedig a* föl neveltt Tulkokat a' Tótoknak meg tanittás végett ki adni."

2

? ;

< , A magyar Nemes-Népi Zakál György és a szlovén Kossits József 19. század elejei monográfiájából a kevésbé ismert részeket idéztem példaként a közös földrajzi adottságokból fakadó azonos jelenségekre. Az azonosságok keresése és egymás kölcsönös megismerése - amelyhez a maihoz hasonló konferenciák is nagyban hozzájárulnak - vezethet csak az előítéletek megszűnéséhez, s egymás kölcsönös tiszteletéhez. 19

Kossics, 1824.270. 20

Nemes-Népi (1818) 1985. 22. 218