Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Dénes József: Castellum Guntionis

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 22/3 (1992-1995) PARS ARCHAEOLOGICA 1996 CASTELLUM GUNTIONIS DÉNES JÓZSEF Savaria Múzeum Szombathely Az avarok történelmét kutató historikusokat, régé­szeket, sőt a téma iránt érdeklődő - sokszor romantikus hajlamú - laikusokat régóta foglalkoztatja az avarok erődítményeinek, „gyűrűinek" kérdése. Noha a 791­803 közt lezajlott frank-avar háborúk történetének for­rásaiból teljesen egyértelmű, hogy voltak az avaroknak védművei, ezek konkrét azonosítására még csak a Duna bal partján, osztrák területen tettek kísérletet. A múlt századi szerzők főleg őskori, esetenként korakö­zépkori sáncvárakat véltek tévesen avar korinak. Ezek­ről azóta egytől-egyig kiderült, hogy semmi közük a 6­9. századhoz. Főleg a Sankt Gallen-i barát részletes le­írása mozgatta meg a szakemberek fantáziáját, aki ki­lencszeres határvédő sáncgyűrűt ír le. A sáncok egy­más közti távolsága megfelelne Zürich és Konstanz tá­volságának (64 km). Szőke Béla az avar „hring"-et fejedelmi székhelyként határozta meg, ilyenek régé­szetileg ismeretlenek lévén, semmit sem tudunk róluk. A közelmúlt évtizedeiben eljutottunk oda, hogy sem­miféle avarkorra datálható erődítményt sem ismerünk. A frank forrásokban 802. évi csatahelyként szereplő castellum Guntionis helyének meghatározása kezdettől foglalkoztatja a téma kutatóit. Először a legkézenfek­vőbbnek az tűnt, hogy Kőszeg német Güns nevével hozható kapcsolatba. Miután azonban kiderült, hogy a Güns a magyar Gyöngyös név származéka, mindenki átcsapott az ellenkező végletbe, nevezetesen abba, hogy mivel 802-ben eleve nem számoltak a Nyugat­Dunántúlon magyarnyelvűséggel, ezért mindenáron valami nyugatabbi lokalizálási lehetőséget kerestek. Ennek legextrémebb példáját Belitzky János nyúj­totta, aki castellum Guntionis-t az Ulmhoz közeli Duna menti sváb kisvárossal, Günzburggal azonosította. Ez utóbbi városka annak a Günz folyónak Dunába torkol­lásánál található, melyről a jégkorszak első glaciálisát elnevezték. Egyébként ugyanazt a német helységnév­képződési logikát követi az elnevezés, mint a majd az alábbiakban általunk javasolt lokalizálása castellum Guntionis. Belitzky helymeghatározásának erősen el­lentmond Günzburg földrajzi helyzete. A háború ­egyébként hézagosan ismert - történetének folyama­tába nehezen volna beilleszthető egy ilyen távoli avar előrenyomulás. Már csak azért sem, mert az avarok ellenfelei a keleti ostmarki és karintiai határgrófok voltak. Más lokalizálási kísérletek azzal számoltak, hogy egy Gunzo nevű személy váráról van szó castellum Guntionis esetében. Ez természetesen nem kizárt, de nem is valószínű. Túl azon, hogy az ausztriai ­szóbajöhető - területen nem ismerünk ennek megfelelő helynevet, a történeti körülményeket megfontolva nem is könnyen képzelhető el korabeli léte. A 791, illetve inkább 796. és 802. közti rövid időszakban nehéz felté­telezni, hogy a félig-meddig meghódított egykori avar határvidéken máris olyan körülmények teremtődtek volna, hogy frank, bajor magánbirtokosok (tudniillik az ismert grófok között nincs Gunzo nevű!) várakat építhettek volna maguknak. Az utóbbi években Vékony Gábor rovásírás megfej­tése illetve Engel Pál és Makkay János történeti követ­keztetései kellőképpen alátámasztották annak a régóta sejtett lehetőségnek a valószínűségét, hogy az avarkor­ban magyarnyelvűséggel (is) számolhatunk a Kárpát­medencében. Vagyis egyáltalán nem kizárt, hogy a Gyöngyös folyó neve ebből az időszakból származik. Márpedig ebben az esetben castellum Guntionis-t a Gyöngyös mellett kereshetjük, méghozzá olyan helyen, ami megfelel a német hely névképződés sok más példá­ból ismert logikájának. A németországi és a magyaror­szági német településnevek közül a teljességre törekvés igénye nélkül a következőket említeném meg: - az Enns dunai torkolatánál építették a bajorok Ennsburgot. - a Majna Rajnába torkollásánál keletkezett Mainz. - a Günz-Duna összefolyásnál épült Günzburg. - a Rába-Duna találkozásánál keletkezett Raab (a magyar Győr). - a Garam Dunába folyásánál Gran (a magyar Esz­tergom). A másik fontos tényező, amelyet mérlegelnünk kell castellum Guntionis helyének meghatározásánál az, hogy nem valami félreeső helyen lehetett. Ha az ava­rok létesítették az erődítést, akkor az leginkább a nyu­173

Next

/
Oldalképek
Tartalom