Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)

SAV ARIA 22/1 -1995 rendet, s a helyi viszonyok konszolidációjára csupán Csány László zalai földbirtokos és Széli József Vas megyei első alispán királyi biztosa kinevezése után került sor. A parasztmozgalmak a Vidos-család birtokait is érintették; 1848 május elején a kerecsényi parasztok elfoglalták Vidos Dánielnek, József bátyjának ottani földjeit. A parasztmozgalmak május végére sikerült felszámolni; az említett kerecsényi konfliktust Széli „barátságos úton" kiegyenlíthetőnek vélte. Május 23-án érkezett Szombathelyre Szemere Bertalan belügyminiszter értesítése arról, hogy a népképviseleti országgyűlés július l-jén Pesten fog összeülni. A Vas megyei középponti választmány a képviselők megválasztásának napjául június 23-án tűzte ki. Széli József június 8-án Csány Lászlóhoz írott levelének tanúsága szerint először Vidos is indulni akart a választáson, de rövidesen megváltoztatta elhatározását. 1848. június 13-án Szemere Bertalan belügyminiszter részben a délvidéki szerb fölkelés, részben a Jellaéic horvát bán fenyegető készülődései miatt elrendelte, hogy Baranya, Vas, Zala, Somogy és Tolna megyék összesen 14 0Ö0 főnyi nemzetőrséget állítsanak ki a Dráva-vonal védelmére. A Vas megyei középponti választmány június 19-én tárgyalta a rendeletet, s Vidos József javaslatára úgy döntött, hogy a 3000 főt toborzás útján, három hónapos szolgálati időre állítja ki nemzetőrei közül. Az így kialakítandó sereg főparancsnokságát a választmány Vidosra bízta. Vidos ezután közölte, hogy visszalép a kiscelli kerületben a képviselőjelöltségtől; így ott előbb Batthyány Lajos miniszterelnököt választották meg képviselőül. Batthyány azonban a sárvári kerület is megválasztotta, s a miniszterelnök ez utóbbi mandátumot fogadta el. Ezután a kiscelli kerület - Vidos József ajánlatára - Békássy Imre hőgyészi birtokost, szolgabírót választotta „egy szívvellélekkel, s ebből kifolyó szabad akarattal" képviselőjévé 1848. június 26-án.

4 Vidos 1848. június 23-án levélben kérte Batthyányi, hogy „ezen mozdítható nemzetőr ezred" parancsnokává történt kinevezését törvényesen is erősítse meg, a hozzátette, hogy megbízatását csupán ideiglenesen vállalta el. Egyben felterjesztette az ezred törzstiszti karának névsorát is. Batthyány válaszában közölte, hogy Vidost a tábori szolgálat idejére kinevezni a Vas megyei nemzetőrség parancsnokául. Ugyanakkor hozzátette, hogy a már kinevezett nemzetőr Őrnagyokon kívül újabbakat nem nevez ki. így az ezred felterjesztett tisztikarából csupán Ujváry Istvánnak, a második zászlóalj parancsnokának volt tényleges nemzetőr őrnagyi rangja; a többieket, így Zichy Hermann alezredest, az első, és Ivánkovits Jánost őrnagyot, a harmadik zászlóalj parancsnokait csupán Vidos „tisztelte meg" ranggal. Tényleges megerősítésüket csak akkor sikerült elérnie, amikor biztosította Vidos Kossuth Lajoshoz intézett levelét ld. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) H 21. Kossuth Lajos miniszteri iratai. No. 234. Kossuth betegségére Id. Urbán Aladár: Agitáció és kormányválság 1848 májusában. In: A nagy év sodrában. Bp., 1981. 238-247. és 254-257. o. A Vas megyei 1848 március-májusi eseményekre ld. Simon V. Péter: Az átalakulás nehézségei, VSZ 1984/1. 104-112. o. A kerecsényi földfoglalásra ld. Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp., 1951. 61-61. o. és V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára, I. k. Bp., 1950. 253. o. A képviselő választás körüli szerepére ld. uo. 284. o. Urbán, HK 1985. 787-788. o. és Varsányi Péter István: A Vas megyei képviselők az 1848-1849. évi népképviseleti országgyűlésen. VSZ 1984/2. 229-231. o. 53