Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés. Vas vármegye szabadkőművelődésének története az 1945–46-os munkaévben

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés Külső, városi előadót a szervezők ritkán kértek. Főként a távolság, a hiányos és drága közlekedés, illetve a lakás és anyagi gondok miatt. Ahol a helyi feltételek kedvezőtlenek voltak, és a helyi ügyvezető sem eléggé lelkes, vagy ügyes, ott előfordult, hogy az összes előadás tartása őrá hárult. Természetesen ez a színvonalon is meglátszott. Az előadássorozatok szervezéséért az ügyvezetők tiszteletdíjat kaptak. Azonban ez olyan csekély összegű volt, hogy sokan sértőnek találták, s kérték, hogy inkább kapjanak munkájukért hasznos könyveket. Nagy népszerűségnek örvendtek a „Népművelési, közműveltségi előadások. " Közkedveltek voltak a kisebb, változatos témakörök: nemzettörténet, népi irodalom, népi művészet-zenetánc- szokások, a magyar nemzet nagyjai, a demokrácia, világnézeti kérdések, aktuális politikai kérdések, a vallás, a család, az egészség, gazdagság, föld- földreform, szövetkezet, állattenyésztés, kertgazdálkodás. Egy-egy témakör kevés előadással, csak átfogó ismereteket adott. Az előadásokat általában heti egy alkalommal, hétvégén tartottak. Egy előadás - beiktatott kísérőműsorral és szünettel - 1 l

A - 2!Л óra hosszáig tartott. A kísérőműsort leggyakrabban a helyi KALOT, KALÁSZ, néha MADISZ, vagy kulturális egyesület vállalta. Ahol lehetett, igyekeztek az előadás témájához kapcsolódó műsort - ének, vers, felolvasás - készíteni. Gyakran énekelték az előadás előtt közösen a Himnuszt, zárásként a Szózatot. A különböző tanfolyamok iránt is nagy volt az érdeklődés. Egy tanfolyam egy ismeretkör elmélyedő tanulmányozására adott lehetőséget. A tanfolyamok rendezéséhez is minden esetben engedély kellett. A kérelemhez mellékelni kellett a részletes tanmenetet - órákra lebontva, az előadó nevét és foglalkozását, az általa felhasznált szakirodalmat-, a hallgatók névsorát, és a tanfolyam költségelőirányzatát. A Tanfolyam befejeztével a Th. Népművelési Hivatalhoz „Beszámoló jelentést" kellett készíteni külön forma-nyomtatványon, a hallgatókra vonatkozó statisztikai adatokkal. A tanfolyamok - heti 2-3 alkalommal - több héten keresztül, a tanfolyam jellegéből adódóan 20-30-40 óraszámot is elérték. Az alapismeret-terjesztő tanfolyam témakörei: számolás-mérés, történelem és olvasmánytárgyalás, írás-olvasás-fogalmazás, polgári ügyiratok. A „Polgári ügyiratok" a mindennapi élet hivatalos iratainak elkészítéséhez adott ismereteket: elismervény, nyugta-ellennyugta, meghatalmazás, felmondás, kötelezvény, szerződés, levél-üzleti levél, végrendelet... Résztvevői túlnyomó többséggel a férfiak köréből kerültek ki. A számolás-mérés tanfolyamot is leginkább férfiak látogatták. A magyar nóta tanfolyamok közkedveltek voltak. Főleg fiatalok, fiúk és lányok egyaránt beiratkoztak. A tanfolyam vezetője gyakran a helyi kántortanító volt. Központi irányítással megpróbáltak a magyar nóta tanfolyamokra hatni, hogy a hallgatók ott az émelygős műdal helyett Bartók és Kodály népdalfeldolgozásaival ismerkedhessenek meg. Több előadó kért a Th. Népművelési Hivataltól népdalgyűjteményt. A gramofon- és lemez kérelmeket a Hivatal nem tudta teljesíteni. Tánctanfolyam viszonylag kevés volt a vármegye területén. Ezeket okleveles tánctanárnő tartotta. Eredeti magyar táncokat tanultak. 194