Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés. Vas vármegye szabadkőművelődésének története az 1945–46-os munkaévben

SAVARIA 22/1 -1995 Az egészségügyi tanfolyamokat megosztva, férfiaknak, és nőknek külön tartották. Viszonylag fiatalok, 15-35 év közöttiek voltak a hallgatók. Gyakoriak voltak a be nem iratkozott érdeklődők is. Analfabéta tanfolyam egy helyen, Jánosházán volt. Tantárgyak: írás, olvasás (56 óra), ének-hittan (2-2 óra). A nők szerepe a családban már a háború alatt is, de annak befejezése után még inkább átértékelődött. A családi otthont összetartó feladat mellett egyre több nőnek kellett a családfenntartó szerepet is betölteni. Az elesett, s fogságba esett, vagy elhurcolt férfiak helyébe lépve kellett a nehéz fizikai munkát is elvégezniük. A háborút követő hiánygazdaságban a sokszor már feledésbe ment módszerekkel, s a falun fellelhető nyersanyagokból próbálták előteremteni a legszükségesebbeket. E feladatokhoz próbáltak segítséget nyújtani a kimondottan nők számára szervezett tanfolyamok. 1946 áprilisában Réffy Antal a szabadművelődési ügyosztály felhívására statisztikai jelentést készített a nők iskolán kívüli népműveléséről. A jelentés alapján az 1945-1946-os munkaévben a kimondottan nők számára szervezett tanfo­lyamok voltak: nőnevelési tanfolyam (Vát, Felsőberkifalu), anya- és csecsemővédő tanfolyam (Vasvár), gyermekgondozási és gyermeknevelési tanfolyam (Kenyéri), csecsemőápolási tanfolyam (Ják), játékkészítő, kötő- és harisnyajavító tanfolyam (Hegyháthodász), kézimunka tanfolyam (Rábabogyoszló), 3 hónapos szövő tanfo­lyam (Szőce), szabás-varrás tanfolyam (Nemeskoíta), baromfitenyésztő tanfolyam (Csánig), magyar nóta tanfolyam (Ikervár, Rábakecskéd). Ezen kívül minden közműveltségi előadássorozatban szerepelt „nőnevelési" téma. Gazdaasszonyképző tanfolyamot tartott (4 hetest) a Földművelésügyi Mi­nisztérium által Celldömölkön rendezett Téli Mezőgazdasági Iskola két tanárnője Alsóságon. Az Iparügyi Minisztérium szervezésében háziipari: szabás-varrás, szövő­fonó, kukorica csuhé feldolgozó tanfolyamokat rendeztek. A csuhé feldolgozó tan­folyamon férfiak, nők egyaránt megtanulták az üvegek és a poharak befonását, ko­sarakat, táskákat, papucsot, cipőt készítettek. A tanfolyam végén gyakran kiállítást rendeztek munkáikból. A tanfolyamokat rendszerint ünnepélyes keretek közt nyitották meg és fe­jezték be. A legszorgalmasabb hallgatók a tanfolyam végeztével a VKM által adományozott könyvjutalomban részesültek. Szabadművelődési tevékenység Vas vármegye minden községében folyt, de intenzitásában nagy szóródás mutatható ki. Azokban a kisközségekben, ahol a lakosok száma nem haladta meg a 500 főt, a helyi ügyvezető leginkább magára volt hagyatkozva. A kevés lakos miatt a lakosság rétegződése, szerveződése szegényes volt. Értelmiségi, vagy más szak­ember, akire támaszkodhatott volna, alig-alig volt. A szabadművelődési munka ezekben a községekben gyakran kimerült a közös ünnepek megtartásában, ahol a műsort is leginkább a helyi iskolások adták. Ritkán sikerült csak egy-egy színdarab betanításával és előadásával megmozgatni az egész falut. 31 U.o. 2. dob. 1. csőm. 285. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom