Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Csák Zsófia: Iskolán kívüli népművelésből szabadművelődés. Vas vármegye szabadkőművelődésének története az 1945–46-os munkaévben

S'AVARIA-22/1 -1995 A kitűzött cél elérése olyan szervezőket és előadókat igényelt, akik elhivatottságuk mellett korszerű szakismeretekkel is rendelkeztek. Szabadművelődési előadássorozatot, vagy tanfolyamot a helyi szabadművelődési tanács munkájában részt vevő bármely egyházi, társadalmi, vagy kulturális egyesület indíthatott. A rendezvények költségeit (előadók fizetése, fűtés, világítás, szükséges anyagok beszerzése...) ilyenkor nagyobbrészt ä szerVefcq egyesület állta. Helyzetüket megkönnyítette, hogy őket a szabadművelődés törvényhatósági vezetője - a rendelkezésre álló költségvetés terhére - anyagilag támogathatta. A támogatás feltétele volt, hogy az előadássorozat, vagy tanfolyam (órákra felosztott) munkatervét előre össze kellett állítani, felülvizsgálatra és engedélyezésre beküldeni a Th. Népművelési Hivatalba. Az előadássorozatok és tanfolyamok csak ismeretterjesztési lehetőséget nyújtottak, képesítést nem adtak. A helyi ügyvezető feladata volt, hogy a helyi tanácsok keretén belül szerveződő tevékenységet összehangolja, lehetőségei szerint támogassa és felügyelje. Az előadásokról, tanfolyamokról a felügyelő felé elszámolási kötelezettséggel tartozott. Az előadók leginkább a helyi értelmiségiek voltak. A tanítók általában a magyar nemzet történetéről (államalapításról, István királyról, Dózsáról, a Hunyadiakról, Rákócziról, a reformkorról, Széchenyiről, 1848-ról, Kossuthról) és a magyar irodalomról (Petőfi Sándor, Arany János, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Veres Péter, Szabó Dezső) tartottak előadásokat. A népi játékokról, szokásokról, énekekről, Kodály Zoltán és Bartók Béla munkásságáról is áltálában ők beszéltek. Tudatos volt a nemzeti tradícióból gyökerező kultúra ápolása. A plébánosok beszéltek a hit, a család fontosságáról, állampolgári jogokról és kötelességekről. Az új politikai helyzetben „Kereszténység és demokrácia", „Krisztus és demokrácia" címmel is tartottak előadást. A jegyzők világnézeti témákról tartottak előadást, az angol és francia forradalmat és alkotmányt, a demokrácia fogalmát és típusait elemezték. Gyakori témájuk volt a földreform és szövetkezet. Az orvosok és gyógyszerészek természetesen az aktuális ember- és állategészségtáni kérdésekről (tüdővész, dohányzás, vitaminok, nemi betegségek, fertőző betegségek...) beszéltek. Az arany- és ezüstkalászos gazdák az új gazdákat érdeklő föld- és kertmüveléssel kapcsolatos tanácsokat adtak. Állattenyésztésről, méhészetről, aktuális mezőgazdasági feladatokról, korszerű módszerekről tartottak előadást. Példaként hozták a dán mezőgazdaságot, ahol - egy sikeres földreform után - az akkori világ talán leggazdagabb és legműveltebb parasztjai éltek. Hasonlóan követendő példaként hozták fel Norvégia, Svédország, és Finnország mezőgazdaságát. • Előfordult, hogy a téli szünetet falujában..'.töltő egyetemista is vállalt előadást. Volt rá példa, hogy a községben működő MKP, SZDP is tartott előadássorozatot. Előadásaik témaköre: a társadalmtudományok, a demokrácia. A körmendi MKP előadássorzatából Réffy Antal javasolta, hogy vegyék ki „A párt ideológiai egysége" című előadást,, mert, a szabadművelődésben a pártpolitikát mellőzni kell. Sok helyen a munkaév indulásakor a pártok részéről fennállt a kézség az együttműködésre. Később inkább voltjellemző a pártpolitikai széttagoltság. VaML u. o. 2. dob. 1 csőm. 372. 193