Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

imádkoztak. Napjainkban este van a mise is és a litánia is. Október a Rózsafüzér hónapja. Az első világháború előtt minden reggel mise volt ebben a hónapban, este pedig litánia. Adventben rórátéra járnak. Ezek az alkalmak nyomot hagynak a hívők lelkében, utána is foglalkoznak az elmondottakkal. A napok között az első az Istennek szentelt vasárnap. A hónap első vasárnapja különös jelentőséget nyert. „... Alsóőrben mindig megvetik azokat - írja Sozán Mihály hét évvel ezelőtt - akik vasárnap és ünnepnap dolgoznak. Itt majdnem kötelező a templombajárás".

194 Mise alatt itt nemigen dolgoznak most sem, van 5-6 ember, aki ateista, annyi mindig is volt. ... „Most se nagyon dolgoznak vasárnap, legfeljebb ha egész héten esett az eső és vasárnap kisüt a nap, akkor ügyi feléje kell nézni - ti. levágott szénának, takarmánynak - mert elrohad".

195 Aki eljár dolgozni, az is igyekszik részt venni a vasárnapi misén. Hogyha pedig az elköltözőitek hazatérnek látogatóba - minthogy ez vasárnap vagy ünnepnap történik felkeresik az Isten házát. Idős korú asszonyok panaszkodnak, hogy vasárnaponként sírva hallgatják a harangszót, mivel nem tudnak már elmenni a misére. így csak otthon imádkoznak míg a többiek a templomban. A fiatalok közül sokan elmaradoznak a miséről. A gyermekek sem mennek már olyan szívesen, amint a mi korunkban,... még a templomban is másképp viselkednek, de ebbe már bele kell nyugodni - mondják. A hónap első vasárnapján sokan áldoztak. Az áldozást mindenki a maga módján éli meg, de ugyanannak az embernek az élménye is alkalmanként különböző. „Van úgy, hogy áldozás után úgy érzem magam, mintha már boldogabb nem is lehetnék, mintha a mennyországban lennék -, máskor meg nem érint annyira".

195/a A szent miséről hazaérve úgy köszöTífek be a házba: „Részük legyen a szent misében". Az öregek sokszor kikérdezték a fiatalokat a szent evangéliumból. Hétfőn a szokásos imádságokat mondták. Aki nagy munkába kezdett, áldást kért munkájára. A kezdődővel való kezdés analógiájára pedig szívesen kezdtek nagyobb munkába. Kedden, Szent Anna napján a gyermekáldást kérők tettek fogadalmat. A nagymamák unokáik védelmét kérték ezen a napon Szent Annától, az Úr Jézus nagymamájától. Szerdán Szent József tiszteletére hangzottak az imádságok. Őtőle a családok oltalmát remélték, mivel Szent József a család védőszentje. „Onnan is tudni lehetett, hogy milyen sok helyen van baj, hogy a templomból kifelé jövet odament a legtöbb asszony, az ő perselyébe tette a megígért adományt. A csütörtököt kedves napnak tartják, de magyarázatot nem tudnak adni rá. Péntek a legszomorúbb nap, az Úr Jézus szenvedésének napja. Péntek a legelterjedtebb bőjtös nap. (Természetesen az egyház által előírton túl). A hónap első péntekén sokan gyónnak, áldoznak mind Alsóőrben, mind Középpulyán. Mivel úgy tartják, hogy akik ezzel élnek a halál órájában elnyerik az utolsó kenet kegyelmét. Nem múlnak ki az életből feloldozás nélkül."

196 A szombat a vasárnapra való készülődés jegyében zajlik, hogy méltóképpen ünnepelhessék az Úr napját. A nap mindenütt kisüt ezen a napon, a kis Jézus pelenkájának szárítása miatt. Napszakok imarendje „Felkeléskor az ember először belenyúl a szenteltvíz tartóba és megszenteli magát. A reggeli harangozáskor elmondják az Úr angyalát. Mikor halottért szól a harang, az első konduláskor száll a sóhaj Istenhez. „Adj Uram örök nyugodalmat néki! Az örök 94