Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

Nyári ünnepkör Áldozócsütörtök a húsvét utáni negyvenedik nap, Jézus mennybemenetelének ünnepe. Ezen a napon álltak az oltár elé az elsőáldozók, ettől különleges ünnepélyességet nyert. (Lásd előbb!) Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének ünnepe. A Szentlélek tüzes színe pirosat vonz, ennek analógiájára piros hímzésű terítők kerültek az oltárokra. A piros rózsa színe miatt kapta a pünkösdi rózsa nevet. A Szentlélek megjelenésének leírása: „sebesen zúgó szélnek zendülésével kezdődik."

160 Ennek megjelenítését szándékozza az ostorpattogtatással történő zajkeltés. Pünkösdszombaton összeálltak a legények, ostort fontak, azzal pattogtattak. „Ezt cselekedték még az én bátyáim is Pünkösd szombatján, hogy ostort fontak, a végére sugarat. ... Akkor úgy pattogtattak kétfelé, patt patt. Ollanféle volt, mint mikor a Szentlélek kitöltettetett. Az is olyan formán volt, mint Pünkösdkor lehetett.... Az a nagyságos ur - kanonok plébános - aki a karácsony esti diódobálásért nem haragudott, ezért a pattogtatásért nagyon haragudott. ... Azért a legények mégis odamentek pattogtatással köszönteni."

161 Pünkösd első napján szentmisére mentek, délután vendégeskedtek. Pünkösd másodnapján a serdülő lányok köszönteni jártak. Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! köszöntöttek be. Szabad-e pünkösdölni? Ha azt felelték: szabad, bementek, kört alkottak. Középen állt a királyné, neki énekelték: „Nem anyától lettél Rózsafán termettél". A kis királyné így köszöntött: „Én kicsike vagyok, Nagyot nem mondhatok. Mégis az Istennek Dicséretet mondok... " Az adomány süteményből, gyümölcsből és pénzből állt, amit virágsziromszórással köszöntek meg. A határban, a zöld gyepen pünkösdi játékot játszottak. Zöld ágat adtak egymásnak, úgy énekelték: „Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Jó legény, jól megfogd a lovad kantárját, Ne tiporja, ne tiporja a pünkösdi rózsát, Jó leány, jól megfogd az öröm kantárját, Hogy pünkösdi táncban bú ne szegje szárnyát.. ,"

162 Úrnapja „Ez az ünnep a középkortól veszi eredetét. Az egyház a nagyheti gyász miatt nem ünnepelhette méltóan az utolsó vacsora mistériumát. Az oltáriszentség-szerzését."

163 Pünkösd után tíz nappal ünneplik. Ez az Úr napja. Az ünnep főcselekménye a körmenet, az oltáriszentség körülhordozása, amit minden sátorba bevisz a plébános. Felsőpulyán a templom közelébe építik a sátrakat. Alsóőrben a XIX-XX. század fordulójáig csak egy sátor készült a plébánia mellett. Utána még egyet építettek a Mária szobornál, a főút mellett. 1921 után a Rác-boltnál és a Farkas-kocsmánál is létesült úrnapi sátor. Zöld ágakat a község kocsisa hozott a község erdejéből. A templomatya ügyelt rá, 88