Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

a képeket megaranyoztatta, még vett is képeket a templomba." A plébános az ünnepek mellett a hétköznapokon is igyekezett figyelemmel kísérni és befolyásolni híveinek életét. Vigasságok idején, igaz, hogy ennek sokszor áldozatul esett egy-egy régi szokás. (Mint pl. a virrasztás.) Jóllehet szívesen emlékeznek a gyakorlati segítséget nyújtó, köznapi ügyeikkel törődő papra. „A mi plébánosunk olyan - mondják Alsóőrön napjainkban - hogy mindenkin segít".

30 Mindazáltal nem ezeket a tulajdonságokat tartották, tartják a legelőbbre valónak. Mindnyájan hatalmat tulajdonítottak, tulajdonítanak papjuknak, aki megbocsájthatja bevallott bűneiket, de meg is tagadhatja a feloldozást. Ugyanakkor a helybeli szokások tiszteletben tartása a plébánosra is kötelező volt. Ilyen pl. az Alsóőrben szokásos zenekari kíséret a plébános számára, amelynek keretében vasár- és ünnepnapokon elment a tűzoltózenekar a plébániára, s onnan zenekísérettel vonult a pap a szentséges misére. Istentisztelet után ugyanúgy felsorakoztak a plébániára vonuló lelkész után, és hazáig szólt mögötte a zene. Napjainkra elmaradt a vasárnaponkénti zenés kíséret, csak az ünnepnapok délelőttjén hangzik a hagyományos zene. Az általános iskolában történő oktatás ellenőrzésére Középpulyáról 1781-ben vannak adataink. Amikor a vizitáló püspök elismerően szól a plébánosról, aki „..az iskolás gyermekeket jobb tanulásra ösztönzi, néha ajándékokkal is."

31 „1882. június 13-án somogyi püspök rövid útja során meglátogatta az alsóőri és a felsőőri katolikus iskolákat, .. .rövid vizsgálatot tartott a magyar nyelvből".

32 „Az alsóőri ifjúság emberemlékezet óta a tanítók és az egyház kezében van. Minden évben színdarabokat tanulnak, amin szívesen szórakozik a falusi közönség. Népies színdarabokat játszanak (pl. Ludas Matyit), ami jó kifejezője az emberek érzéseinek: humoruknak, vágyaiknak. A régi színjátszók évtizedek múlva is szívesen emlékeznek vissza egyes szerepeikre."

33 Alsóőrön és Középpulyán csakúgy mint más katolikus községben a plébános tanította - tanítja hittanra a gyermekeket. Ebből is következik, hogy már gyermekkorban kialakul mindenkiben a pap iránti, feltétlen tisztelet, amely a későbbi hatásoktól - illetve az egyéni vallásosságtól függően formálódott tovább. Tanító-kántor Az egyház által épített, fenntartott és működtetett iskolában magától értetődő volt, hogy a tanító vallásos szellemben nevelte és tanította a gondjaira bízott gyermekeket. A templomban orgonált, s mint énekvezető az éneklési kultúrára is hatással lehetett, noha általánosabb volt, hogy őneki kellett alkalmazkodnia a helyben szokásos éneklési módhoz. Mikor az egyház elszegényült, nem telt harangozóra, a tanítóval harangoztattak. Alsóőrben emlegetnek egy tanítót, aki elhalasztotta a készülődő vihar elé való harangozást. „..Mikor pedig a céhmester felelősségre vonta hányavetin dal felelte, hogy akkor is elverhette volna a jég a határt - ha nagy vihar jött volna -, hogyha ő nem mulasztja el a harangozást. Erre a céhmester azt felelte: ha a harangozás nem segít, akkor nem a tanító uré a felelősség, de ha úgy lett volna jégverés, hogy elmaradt a harangozás, a tanító urat elverték volna a faluból".

34 Ugyanakkor arra is van adatunk, hogy: „Az első világháború előtt egy tanító háromszor eredménytelenül harangozott vihar elé - és el kellett hagynia a falut".

35 A tanító gyermekekre tett hatása a vasárnapi templomba járásban is megnyilvánult. Jól látható ez most, hogy mióta állami iskolában tanulnak a gyermekek, némelyiküket alig lehet rábeszélni a vasárnapi misehallgatásra.