Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

Céhmester, elöljáróság, egyháztanács Az egyház világi vezetője, a plébános segítője a céhmester volt - valamikor isten­szolgájának hívták. Ő gondoskodott a templomról, az iskoláról, a plébániáról és az egyház kezelésében lévő szobrokról, keresztekről, kálváriákról. Ha valami meghibásodott kijavít­tatta. A templom takarítását ellenőrizte, virágról gondoskodott. Seper János 1951-1988­ig, harminc éven át volt céhmester. Az egyház anyagi ellátásának biztosításában a község elöljárói tevékenyen részt vettek. Alsóőrben hat tagú volt az elöljáróság, a bírón kívül még öt esküdt alkotta a testületet. Segítségül voltak az egyházi járulék beszedésében. Űrnapján zöldágat hoztak az erdőről. Körmenetek alkalmával pedig elöljárói mivoltuk kifejezése gyanánt szünyegvi­vők 36 voltak a körmenetben. A holdújulás vasárnapjának miséjén égő gyertyát tartva állták körül a szentélyt. Innen ered gyertyás elnevezésük. Mintegy 20 évvel ezelőtt megalakult az egyháztanács, másik nevén iskolaszék. Vezetőjüket egyházatyának nevezik. Az egyházatyát a plébános iktatta be hivatalába. Mind az elöljáróság, mind az egyháztanács tagjaira érvényes, hogy túlnyomórészt jómódú földművesek voltak. „Én a püspöktől meg voltam választva magyar énekvezetésre. Máriacellbe mindig én vezettem". 37 Az első világháborút követő évekig többféle imaközösség működött Burgenlandban. A Rózsafüzér társulat tagjai havonta egyszer cserélték a titokcédulát a templomban. Olyankor adományt helyeztek el a perselyben. Az összegyűjtött pénzből a templomot öltöztették. Azután sokszor ejtették - abbahagyták - utána végleg elmaradt. A Skapuláré - és a Jézus szíve társulat 1921 után alakult meg, de egy pár év alatt el is hagyták. „Mikor a Rózsafüzért elhagytuk azért még továbbra is imádkoztuk a rózsafüzért. Ha nem volt füzérünk, az ujjunkon számoltuk az imákat. Öregapám azt mondta, hogy kivirágzik az ujjunk köze, ha imát számolunk rajta". 38 Épületek, keresztek, szobrok, harangok „A katolikus a világ minden táján szárazföldet érez a talpa alatt, mihelyt egy keresztet, vagy Mária képet lát". 38/a A községek legjelentősebb épülete, a település központi arculatának meghatározója mindenütt a templom. A templomban a képek, a szobrok az érzelmekre hatnak, úgy szolgálják a hit tételeinek megértését. A templom díszítése nagymértékben függött a hívek és a közösségek áldozatvállalásától. Alsóőrön a Rózsafüzér társulat tagjai a perselypénzből öltöztették a templomot. A körmeneteken és a búcsúban használatos lobogót mind a helybeliek vásárolták és hímezték. A gyermektelenek között akadtak, akik az egyházra hagyták a vagyonukat. Azokért a plébános Ádám-Éva napján gyászmisét mondott. Akinek valami nagy örömben volt része, nagy értékű klenódiumot vásárolt az egyháznak, de a nevét belevésette, vagy legalább annak kezdőbetűit. A templom takarítása, virággal való ellátása a harangozó feleségének tiszte volt. Mikor a fiatal leányok takarítottak, akkor ő ellenőrizte a munkát. Aki a kertjében virágot nevelt, a legszebbjét a templomnak szánta. Hogyha a templom javításra szorult a plébános a céhmester segítségével kivetette a költségeket az egyháztagokra. Méltányosan, a földhözragadt szegényektől nem kértek semmit. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom