Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

értelmesebb Gazdának választatik a'kinek parantsolatjábul függ az egész ház-nép és a* gazdálkodás. Ez vesz be és ád ki mindent és valamint egyéb házi ugy a' vevő ruházatbei i szükségeknek is eleget tenni köteles; -a'ki pedig az atyafiak közül valami mesterséget, p.o. kovátsságot, vargaságot, kerékjártóságot, szabóságot satb. tud azt a' gazda minthogy néha néha magának mesterségével szerezhet ruházni nem köteleztetik. Az ilyen Mester atyafi a' nagyobb és szorgosabb gazdaságbeli munkák alól ki nem húzhattya magát, és a házi szükségeket a' gazda által vett matériákbul mesterségével kipótolni tartozik. A Fejér-nép, szintúgy mint a Férfiak (: mondják Förfi :) a külső munkára alkalmaztatnak, kivévén a szántást és káválást úgyszintén némely kézimunkákat is a'mellyeket a' Férfiak maguk teljesittenek. A' nagyobb munkákban, p.o. a' szöllő-kapálásban, aratásban, kávállásban a szomszédok egymást segittik, ugy, hogy egyik nap egyiknek másik nap másiknak megyén munkára az össze elegyedett két ház népe. Ez a jó szokás a serényebb végbe vitelre is ugyan de főképpen a' konyha és a gazdasszonyok könnyebbségére vagyon. Egy az Asszonyok közül a' legöregebb (: míg az Eöregségh engedi :) szüntelen otthon van, és süt, főz. Nyáron a' sullyosabb mezei munkák ideje alatt Napjába Négyszer; egyébbkor háromszor főznek és esznek".

15 Vallás, hitújítás A burgenlandi magyarság vallását tekintve katolikus, evangélikus és református. A katolikus templomok és plébániák elcsatolás előtt Sopron, illetve Szombathely egyházmegyéjéhez tartoztak. Felsőőr a XV. század elején egyházashely lehetett, feljegyzésben szerepel temploma és papja. Némely feltételezés szerint „későn következhetett be .. .a régi hitnek sokáig lehettek még hivei... amint a földrajzi helynevekből kikövetkeztethető."

16 „1443-ban több egyházi élettel kapcsolatos dűlő nevet jegyeztek fel".

17 A hitújítás szelleme a reformáció „korahajnalán" megjelent hazánkban, s egybeesett a török megszállás kezdetével. Gyors terjedését két fontos tényező segítette elő: egyik a magas közjogi állásban levő, befolyásos főurak, másik a lutheri tanokat támogató földesurak pártfogása volt. Ilyen patrónusként tett különösen nagy szolgálatot Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsai Dorottya. Az általuk alapított Vas megyei Sárvár iskolája és nyomdája egy időre a magyar kultúra központjává lett.

18 Valószínűbb, hogy innen került a Felsőőrségbe a protestáns tanok ismerete, mintsem Magyarország belsejéből.

19 Németujváron Batthyány Kristófné fiával, Boldizsárral együtt korán megismerkedett a protestáns tanokkal. A töröktől fenyegetett vidéken védelmükbe vették a prédikátorokat, akik ébren őrködtek a vallás tisztaságán és a lakosság erkölcsi magatartásán. A reformáció első szakasza 1550 előtt végbement Nyugat-Magyarországon.

20 „...Az bizonyos, hogy Alsóőr is az új hitet követte". Néhányak a közeli Felsőőr templomát látogatták. 1550 és 1570 között Batthyány Kristóf és fia Boldizsár buzgó lutheránusok voltak. A németuj vári Batthyány-udvar eleven kapcsolatot tartott a korabeli protestáns tudósokkal, írásaikból gazdag gyűjtemény volt a könyvtárukban. 1676-ban udvari prédikátoruk Beythe István tudós pap, aki 1612-ig a dunántúli protestáns egyház szuperintendense is volt. Ebben az időszakban kezdődtek a hitviták, 1591-ben meg is történt a szakadás Csepregen. Beyhte hatására a Batthyányak Kálvin követői lettek, s ennek következtében a fennhatóságuk alá tartozó községek többsége is. Felsőőr fontosságát bizonyítja, hogy az egyik gyülekezetükben szolgáló lelkészt, aki a Batthyány-család bizalmasa is volt udvari prédikátornak hívták Németujvárra. A Batthyány-család Ádám nevű tagja 1629-ben Pázmány Péter hatására katolizált. A euius regio eius religio elvének alapján kény szer í63