Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Zoltán Fejős: Auswanderer aus dem Burgenland

egyháztagok nem kizárólag magyar anyanyelvűek voltak. A parókiális iskolában két angol tanárnő tanított, de a gyerekek a kántortól és a plébánostól magyarul is tanulhattak.

10 A kivándorlási irányok és a letelepedés mintája alapján arra következtethetünk, hogy a vándorlás a német lakosságú területekről terjedt át a vegyeslakosságú, valamint a magyar, a horvát és szlovén falvakba. A források egybehangzó adatai szerint Alsóőrből a magyarok főként St. Louis (Missouri) városába mentek, bár Chicago és Northampton (Pennsylvania) is kedvelt célpontjuk volt. Tanulságos néhány konkrét példát idézni. Az 1937-ben megjelent „Magyar-Amerika írásban és képekben" című albumban, amely egyébként egyenként ismerteti az amerikai magyar településeket és a települések nevesebb, sikeresebb magyarjait, St. Louis városából négy alsóőri család rövid életrajzát közli.

11 Ferber István (sz. 1894) 1910-ben vándorolt ki. Szabó mesterséget tanult, majd 15 éven át a belvárosban önálló tisztító és javító műhelye volt, ezt követően egy áruházhoz szegődött. Alapító tagja és több mint húsz éven át titkára volt egy polgári körnek. Társadalmi állását jelzi, hogy nyilvános közjegyzőként működött. Felesége a Torontál megyei Kiszomborból való; három gyermekük van. Seper Elek 1907-ben 12 éves korában érkezett Amerikába. Az Independent Packing Companynál dolgozott. Három gyermekük közül lányuk egy nagyobb cégnél hivatalnokként dolgozott. 1934-ben a városban tartott Magyar Napon megnyerte a szépségverseny díját. A nemesi családból származó Moór Mihály és felesége, Seper Teréz még Alsóőrben kötöttek házasságot, 1910-ben. Egy évvel később a férfi St. Louisba vándorolt, ahol sógora fogadta. A következő évben felesége is követte. Moór Mihály pár évig különböző gyárakban volt alkalmazásban, majd egy nagyobb üzembe került. Édesapja 1937-ben még élt Alsóőrben; 86 éves volt. Mindhárom család a Szent István Magyar Katolikus Egyház tevékeny tagja volt. Érdekesebb Sepes György életútja, amit akár a „tipikus" amerikai karriernek is tekinthetünk. Életrajza az önerőből kiemelkedett „self-made man" 1889-ben született Alsóőrön, de korán árva sorba jutott, s ezért fiatalon kellett munkába állnia. Mészáros és hentes mesterséget tanult, majd 16 évesen Amerikába vándorolt. St. Louisban egy óhazái ismerős, Görög Mihály vette pártfogásba. Először egy deszkagyárban kapott munkát, majd egy közeli város (East-St. Louis, III.) egyik magyar hentesáru üzletébe szegődött. 22 éves korában önálló üzletet nyitott, ami azonban csak egy évig állt fenn, mert egy baleset miatt bordatörést szenvedett, s áruja is tönkrement. Pár évvel később ismét önálló fűszer- és hentesüzletet nyitott, ami már sikeres vállalkozás lett. 1937-ben (25 év múlva) öt alkalmazottal dolgozott. Ekkor már a városban ő volt a szegedi paprika legnagyobb forgalmazója s a környék egyik legnépszerűbb kereskedője, magyar éttermek szállítója. A város magyar és amerikai társadalmi életének elismert tekintélye lett. Alapítója a Szt. István templomnak, és a magyar demokrata klubnak. Az egyes magyar vonatkozású ügyeket, szegényebb sorsú honfitársait anyagilag támogatta, s mint a St. Louisi Magyar Ház emlékkönyvében olvashatjuk, „minden nemes magyar ügynek lelkes pártfogója".

12 Felesége - minden bizonnyal burgenlandi származású - német, aki azonban részt vett a magyar kulturális életben is. Az elvándorlás második nagy hulláma a békeszerződés és a burgenlandi válság hatására indult meg. Közismert, hogy az állami hivatalnokok, közigazgatási alkalmazottak, de sokan mások is az új határok életbeléptetését követően Magyarországra költöztek. Azok, akiknek már éltek rokonaik, közeli ismerőseik Amerikában, a tengeren túlra igyekeztek. A már korábban kiépült migrációs lánc hathatósan befolyásolta a távozást fontolgatók döntését. Mint az alábbi családi adatok jelzik, főleg a fiatalokra hatott 23