Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Zoltán Fejős: Auswanderer aus dem Burgenland

ösztönzőleg a tengerentúli kapcsolatok lehetősége. A határok módosulásával a burgenlandi területek az osztrák köztársaság periférikus területévé váltak, így az emberek gazdasági helyzete továbbra sem javult. A hatalomváltás az egyértelműen gazdasági motívumú kivándorlást nemzetiségi, politikai tartalommal is felruházta. Az elvándorlás a háború befejeztével már megindult. Felsőőrből pl. az állami tanító Faith Sándor és Bocskoros Júlia két gyermeke 1922-ben költözött Chicagóba. Ilonát nagynénjének családja hozatta ki azért, hogy kisgyermekükre vigyázzon. Röviddel később feleségül ment egy felsőőri német férfihez, s mindketten végleg Amerikába maradtak. Testvére Sándor, a német rokonság segítségével hamarosan bérházak felügyelője lett. Mindketten a South Side-i református egyházhoz csatlakoztak. Alsóőrből szintén tovább folyt a kivándorlás. 1923 június 17-én egyetlen napon, negyvenötén indultak útnak.

13 Innét is elsősorban a már korábban kivándorolt rokonokhoz, családtagokhoz igyekeztek a fiatalabb, mobilabb családtagok. Korabeli újsághírek igen jól példázzák ezt. Csak egy feltűnő esetet említek meg: Ellis Islandon, New York bevándorlási „kapujában" 1921-ben az alsóőri 13 éves Szabó Marit, aki anyjához szeretett volna eljutni St. Louisba, visszatartották a hatóságok, mint koron alulit.

14 A kivándorlás újabb hulláma erőteljesen érintette a nem magyar többségű települések magyar lakosságát, sőt a magyar szórványok népességének csökkenését számottevően meghatározta. Példaként az egykori nyugat-magyarországi uradalmi központ, az alapjában horvát lakosságú Csajta (Schachendorf) magyar szórványának elvándorlását ismertetem. A csajtaiak közül már az első világháború előtt többen kivándoroltak. Varga István földműves 19 éves korában, 1905-ben kelt útra először. Ekkor Kanadába ment, ahonnan négy év múlva visszatért szülőfalujába. Feleségét és gyermekeit hátrahagyva 1924-ben vette ismét kezébe a vándorbotot, amikor Chicagóba ment és egy cementgyárban kapott munkát. Hodits József viszont még épp a háború kitörése előtt született Chicagóban, ahonnan szülei hazavitték, s mint amerikai állampolgár csak 1934-ben tért vissza szülővárosába.

15 Chicagóban a 30-as években már egész kis csajtai kolónia volt; több mint negyven család telepedett meg a közép-nyugati metropoliszban. Ők is komolyabb összeggel járultak hozzá a szülőfalujukban emelt világháborús emlékmű felállításához. A pénzt a chicagói Fekete József bankár továbbította, aki óhazái körútja alkalmával meg is tekintette az emlékművet.

16 Tanulságos Balogh Ferenc életútja, aki a Chicagóban lakó csajtaiak vezető egyénisége lett. Ő szüleit hátrahagyva 1925-ban érkezett Chicagóba. Első állomása egyébként két évig az ohióbeli Muskegon városa volt. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Chicagóba ment, így válaszolt: „Hát itten nagyon sok földim volt. A falumból volt legközelebb, mán mondjuk körülbelül legalább is egy olyan 35 vagy 40 család. (...) Ha meg nem szorítják a kvótát, minálunk a faluba - úgy 24-be, 23-ba kezdték mán szorítani -, ott nem maradt volna már senki csak a pap meg a harangozó, meg hát a kántor. Kijöttek volna mindnyájan. " - Kihez jött? „Kihez jöttem? Schmidt nevezetű családhoz. Falumbeli szintén, Schmidt József. Nem rokon, csak falubeli." 24