Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Fazekas Imre. A Thyris fenestrella SC. valamint közelrokon Cochylini és Crambinae taxonok elemzése az Alpokalján (Lepidoptera: Thyrididae, Tortricidae, Crambidae)

gyűrűkkel ellátottak, ami állítólag a ssp. seminigra bélyege, avval a különbséggel, hogy ott a gyűrűzés fekete-fehér. A cáki populációban találtam a bükki Harica-völgyi példányokkal teljesen azonos egyedeket is. Az alpokalji elemzésekkel teljesen azonos eredményekre vezettek a mecseki vizsgálatok is. Ugyanazon helyi populációkban (Pécs, Nagybányaréti-völgy; Komló, Hasmánytető stb.) mind a világos (ssp. fenestrella), mind a sötét (ssp. seminigra) szárnyformák együttesen jelen vannak, de sohasem volt látható a szélesszárnyú alak. Összegzésként a következő megállapításokat tehetjük: 1. A Bükk hegységben a nevezéktani alfajjal teljesen azonos példányok is előfordulnak. 2. Az Alpokalján és a Mecsekben ugyanazon helyi populációkban a legkülönbözőbb magyarországi „formák" megtalálhatók, de a „szélesszárnyú" alak sohasem. 3. A Kárpát-medencében a Thyris fenestrella SC. feltehetőleg nem tagolódik alfajokra, a földrajzi izoláció is csak látszólagos. Aethes piercei OBRAZTSOV, 1952 - Ae. hartmanniana CLERCK, 1759 (Tortricidae: Cochylini) A hartmanniana az Altajtói az Urálon és Dél-Skandinávián át egész Európában elterjedt, Kisázsiában is ismert euriök, szibériai faunaelem. Mind a szárnyak habitusában, mind a genitáliák struktúrájában rendkívül variábilis taxon. OBRAZTSOV (1952) angliai példányok alapján leírt egy hartmanniana-hoz igen közelálló „fajt" piercei néven. RAZOWSKI (1970) MP-ban csak valószínűleg tartja „jó" fajnak, mivel eddig semmiféle vizsgálat nem tudta megerősíteni a piercei faji státuszát. Egyes szerzők Angliából, Franciaországból és Közép-Európából közlik, de az adatok nem meggyőzőek. Az első hazai piercei-re vonatkozó közlés SZABÓKY-tól (1981) származik, aki többek közt Sopronból is említi. Többszáz példány átvizsgálása után úgy látom, hogy a piercei-hez hasonló formák szinte minden hartmanniana populációban megtalálhatók, de nem találni egyetlen egy olyan faj bélyeget sem, amely a piercei faji státuszát megerősítené. Ki kell jelenteni, hogy az OBRAZTSOV-féle genitáliakülönbségek nem elegendőek az identifikáláshoz, sőt alátámasztják a hartmanniana-ról korábban is ismert politipikus képet. Sajnos fogalmunk sincs arról, hogy pontosan milyen a hartmanniana típusa, sőt a típuslelőhely is ismeretlen. El kell fogadnunk a biológiai fajfogalomnak azt az általános konklúzióját, hogy a politipikus fajok többnyire olyan különböző mértékben differenciálódott rasszok, ökotípusok, klínek, egyedi eltérések halmazát jelentik, ahol az egyes markánsan eltérő alakok nem feltétlenül érdemesek a taxonómiai elkülönítésre, nevesítésre. Jellemző a hartmanniana-ra, hogy a disztinkt formák főleg a fluktuációs övezetben, valamint a szekundér refugiumok környékén halmazódnak fel. Nem kizárt, hogy az előbbi populációkban a glaciális illetve posztglaciális klímafluktációk során többszörösen feldarabolódott areák korábbi relatíve kontinuus genetikai állománya a diszruptív szelekció következtében genetikailag izolált ökotípust vagy típusokat (így pl. a piercei) is létrehoztak. Ennek igazolása azonban még nem történt meg. A szubjektív identifikációs gondok mellett a piercei lárvális állapota, tápnövénye is ellentmondásos közléseken alapszik. A hartmanniana száraz, nedves habitatokban (pl. 57