Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Fazekas Imre. A Thyris fenestrella SC. valamint közelrokon Cochylini és Crambinae taxonok elemzése az Alpokalján (Lepidoptera: Thyrididae, Tortricidae, Crambidae)

2. ábra: Aethes piercei OBR. (irodalmi adatok) és Ae. hartmanniana CL. (revideált anyag) lelőhelyek a Dunántúlon és Budapest környékén. Abbildung 2.: Fundorten von Aethes piercei - OBR. (literarische Angaben) und Ae. hartmanniana CL. -Fundorten (revidiertes Material) in Transdanubien und in der Umgebung von Budapest lápok, hegyi rétek stb.) egyaránt előfordul. Száraz élőhelyeken főleg Scabiosa ochroleuca, S. columbaria, Knautia fajokon, míg a nedves, hűvösebb helyeken a Succisa pratensis növényfajok a hernyók tápnövényei. BRADLEY, TREMEWAN, SMITH (1973) a piercei lárvális állapotát SWATSCHEK (1958) munkája alapján mutatják be, ugyanakkor RAZOWSKI (1970) az előbbi leírást a hartmanniana-nak tulajdonítja, sőt későbbi lengyel faunaművében is (RAZOWSKI, 1981) az 1970-ben leírtakat erősíti meg. Ökológiailag változatos habitatokat az Alpokalján (Szalafő, Szakonyfalu, Kőszeg, Sopron), a Bakonyban (Tihany, Öskü, Eplény), a Bükkben (Bükk-fennsík), a Mecsekben (Kárász, Komló, Pécs) és Villányi hegységben (Harkány) vizsgáltam. A piercei mint faj nem volt identifikálható. A szárnyak habitusában a legnagyobb variabilitást a bakonyi, s genitalia szerkezetben pedig az alpokalji populációk mutatták. Összegzésként a következők állapíthatók meg: 1. A magyarországi hartmanniana populációk morfológiailag igen variabilisek. 2. Egyes populációkban a piercei-hez hasonló fenotípusú egyedek is megjelennek, de ezek genitálisan nem identifikálhatok. 58