Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Víg Károly: Gyakoribb Phyllotreta-fajok kapcsolata a tápnövényekhez (Coleoptera, Chrysomelidae, alticinae)

SAVARIA 1992 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20/2 VÍG KÁROLY GYAKORIBB PHYLLOTRETA-FAJOK KAPCSOLATA A TÁPNÖVÉNYEKHEZ (COLEOPTERA, CHRYSOMELIDAE, ALTICINAE) Abstract: In the Hungarian special literature concerning plant protection zoology there has not been published any summarizing study about host plant relations of Phyllotreta species known as agricultural pests. This study summarizes the data issued in the foreign literature, completed by the author's observations. A nagy múltra visszatekintő magyarországi rovartani kutatás, különösen a mezőgazdasági termelésben kárt okozó rovarok tanulmányozása, a károsító szervezetek szinte teljes körét felöleli. A hazai rovartani szakirodalom áttanulmányozása azonban világossá tette, hogy egyes rovarcsoportokról ismereteink mennyire hiányosak. A levélbogarak családjába tartozó, több mint 250, Kárpát-medencében élő földibolha faj közül különösen a keresztesvirágú növényeken élő Phyllotreta-íajok jelentősek a növényvédelmi állattan szempontjából. Mindezek ellenére, ha végigtekintünk a növényvédelmi állattan kézikönyvek idevágó fejezetein, a legáltalánosabb megállapításokon felül alig tudhatunk meg valamit ezekről a fajokról (BEZSILLA et al., 1953; BOGNÁR-HUZIÁN, 1979; BÁLÁS -SÁRINGER, 1982; JERMY-BÁLÁS, 1990). Néhány évvel ezelőtt a gyakoribb Phyllotreta-í aj okkal kezdtünk foglalkozni. Vizsgálataink során a fajok dominancia-viszonyait, alaktanát, életmódját tanulmányoztuk (VIG, 1988, 1989/a, 1989/b, 1989/c, 1990, 1991). Magyar nyelven azonban mind ez ideig nem jelent meg összegzés a Phyllotreta-íajok tápnövényköréről, a tápnövény választás biokémiai, magatartási hátteréről. Jelen dolgozat ezt a hiányt pótolja. A Phyllotreta genus fajainak legtöbbje természetes körülmények között a Capparales rendbe tartozó növényeken táplálkozik. A növényrendszertani besorolásban a Capparales rend, elsősorban másodlagos kémiai anyagtartalma miatt önálló taxon, bár külső morfológiai bélyegei alapján (pl. a termő felépítése, a fali helyzetű magkezdemény) közelrokon a Violales és Cucurbitales rendekkel. A következő növénycsaládok alkotják a rendet: Capparaceae, Cruciferae (vagy Brassicaceae), Resedaceae, Tovariaceae, Moringaceae, Gyrostemonaceae és Bataceae. Hazánk flórájában az első három család fajai fordulnak elő. A legjelentősebbet, a keresztesvirágú növények családját (Cruciferae) mintegy 130 faj és 281