Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)
Bevezető
SAVARIA 1992 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20/2 THURÓCZY CSABA BEVEZETŐ - ELŐSZÓ Szombathelyen, 1872. január 7-én alakul meg a Vasmegyei Régészeti Egylet. Gondozásukban van már néhány szembetűnő őslénymaradvány. A Savaria Múzeum épületét 1908. október 11-én avatják fel. Néhány termében a természetrajzi tár kap helyet, melynek legértékesebb része a 17 szekrényben elhelyezett Vas megyében gyűjtött 200 fajt képviselő madárgyűjtemény, valamint 23 emlős, Chernél István ajándéka. A növénygyűjtemény alapját Waisbecker Antal és Piers Vilmos kőszegi magángyűjtők értékes ajándéka képezi. A Természettudományi Osztályt megalapító Chernél István után 1923-ban Gáyer Gyula kerül az osztály élére, aki felismeri, hogy a természettudományi kutatásokat csak a helyi, alkalmazott kutatókkal ellátni nem lehet, éppen ezért külső munkatársakatt toboroz maga köré, akiket egyes témák feldolgozásával bíz meg. Ez a tendencia napjainkig változatlan. Az elmúlt évtizedekben a természettudományos kutatás különböző áramlatai váltják egymást. A kezdeti szűk közigazgatási egységekre kiterjedő kutatások helyett az 1970-es évektől új szemlélet kerül előtérbe, mely mind minőségi, mind mennyiségi változást eredményez. Nevezetesen a komplex és regionális szemlélet, melyben a kutatás kiterjed a jól körülhatárolható földrajzi egységekre. Az új igények előfeltétele természetesen a nagyobb kutatási programok szervezésére alkalmas Természettudományi Osztály személyi, technikai és anyagi lehetőségeinek megerősítése. 1976-ban már 4 kutató és 3 preparátor dolgozik az osztályon. Ebben az évben indul az Alpokalja természeti képe kutatási program, melyet Horváth Ernő a Bakony-kutatás mintájára szervez. A külső munkatársak száma meghaladja az 50 főt. A múzeumi gyűjtemény jelentős gyarapodása mellett megnövekedett a kutatási eredmények publikálásának igénye is. 1963-tól a Savaria Múzeum évkönyve, a SAVARIA rendszeresen összefoglalja a tájegység természettudományi kutatásait. Az Alpokalja-kutatás nagyságrendjére utal, hogy szükségessé válik e kutatási eredményeket külön kötetekben megjelentetni, így 1981-ben először az Alpokalja Természeti Képe, majd 1987-ben, mint Praenorica Folia Historico-Naturalia másodszor, mint önálló kiadvány jelenik meg. Napjaink társadalmi és gazdasági életében bekövetkezett változások nem maradnak hatástalanok a Természettudományi Osztály életében sem. A kor igényének megfelelően egy szakmai szakosodás folyamatát éljük meg. Az osztály egy olyan szakterületre specializálódik, melynek közgazdasági, egészségügyi és természetvédelmi vonatkozásai vitathatatlanok. Ez a szakterület a biológiai egyensúly fenntartásának pilléreit, a parazitoid rovarok kutatását célozza meg. Az utóbbi évtizedekben felgyülemlett kedvezőtlen ipari és mezőgazdasági hatások, az 9
