Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

36GUTKAS 1977, 161. 37 BAKAY 1984, 1004—1006. 38 CD DC/2, 332. — GLASER 1929, 158. 39 SZENTPÉTERY 1923, 265. 40 HORVÁTH 1930, 6. székvárosukat, Bécset,

36 egyik fő kereskedelmi útjuk azonban ekkoriban még nem a Semmeringen át vezetett Itáliába. A kedvelt velencei kalmárok Szombathely után itt, a Gyöngyös mentén szekereztek északnyugat felé. Szintezési adataink szerint ez a forgalmas főút a mai Rákóczi u.-Fő tér-Rajnis u.-Fürst u. nyomvonalán haladhatott, vagyis a mostani elővár keleti oldalán. A városfalak övezte belváros mai utcahálózata indokolatlanul szabálytalan. Az északi Felső- vagy Ausztriai-kapu maradványainak feltárásakor kiderült,

37 hogy a későközépkori utca nyomvonala szerint várható 30°-os nyugati irány helyett (É = 0°) a Felső-kapu északtól 55°-kal tér el nyugat felé. A miértre csakis az a józan válasz adódik, hogy az imént említett főút, amelynek talán „Váruta" (una via magna Warutha, 1354)

3S volt a neve, az egykori Soproni u.—Sziget u.—Rózsa utcán, az ősi nyomvonalat követve, itt fordult délkelet felé, s ehhez a kitaposott úthoz igazították hozzá 1548/ 49-ben az új Ausztriai-kaput. így nyomban érthetővé válik a vár és környékének korai megszállása. A feltételezhető XII. századi településnek édeskevés emlékét ismerjük. A kőszegi Jurisics Miklós Múzeum raktárában egy tucatnyi, pontos lelőhely nélküli cserépedény kisebb-nagyobb darabjai csak annak igazolására elegendőek, hogy a XI-XIII. századi életnek is megtalálhatók az emlékei. Az első telepesek nemzetiségi hovatartozását sejtetheti a Gyöngyös-patak magyar neve. Többedmagunkkal úgy véljük, Kőszeg legkorábbi történetének egyik kulcsa abban van, hogy az írott források adatait megfelelő csoportokba tudjuk rendezni aszerint, hogy a felsővárra (ún. Óház), a XIII. századi településre vagy az alsóvárra és a városra vonatkoznak-e. A Kőszeg-név első említése az 1248. május l-jén kelt királyi oklevélben egészen egyértelmű: „(Osl fia Herbort ispán)... tisztességgel szolgált minket. Legvégül Kőszeg vára alatt (Demum verő sub castro Kuszug, ubi cum suis tarn caris quam família commendabilibus actis extitit triumphator...), melynek erősségét kedves emberei és hívei ajánlására méltó csapatával győztesen bevette, miközben övéiből tízen halálos sebet kaptak; az ő diadalmas ostromuknak köszönhető, hogy ezt a várat is visszaadta nekünk (ti. IV. Béla királynak! : nobis idem castrum reddidit) az égi hatalom." (Ruitz I.)

39 A szóban forgó vár a felsővárral lehet azonos. Az óházi vár tehát - feltehetően 1242 után, amikor a mongol (tatár) hadak Németújvártól Bécsig pusztítottak - IV. Béla király parancsára kellet megépüljön, hiszen a tatár-veszély 1264-ig rettegésben tartotta Kelet-Európát. A vár hadászati jelentőségét éppen az mutatja, hogy felépülte után hamarosan elfoglalta Frigyes osztrák herceg. Tőle kellett visszavenni 1248-ban. A kőszegi plébánia régi irataiban állítólag szerepel egy adat, amely szerint 1242-ben plébánia működött itt.

40 Ha ez valós adat, akkor ez lenne a Gyöngyös-parti 52