Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)
Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen
település első említése. Nem kevés gondot jelent a következő, 1263. évi oklevél pontos és helyes értelmezése. Vannak, akik összetévesztik Béla király 1263. március 18-án kelt adomány le veiével, 41 ahol kétségkívül Küszen-ről, azaz (Német) Újvárról van szó (castrumKuzyn, quodnunc Wywar nuncupatur), 42 holott korántsem mindegy, hogy Béla herceg ispánjára, Jánosra és a királyi tárnokmesterre, Móricra bízott vasvármegyei Kyzun vajon Küszén-e vagy pedig talán Kyzug (Kőszeg) is lehet? A Fejér-féle olvasatot (Kyzug) vette át Chernél K. 43 A latin eredeti szöveg szerint (novum castrum Kyzun in comitatu castriferrei) a vasvármegyei Kyzun-i új várról van szó, ahol a felsővárban (in castro superiori) egy tornyot építettek (turrim construxerunt). 44 Az újabb forráskritika, vélhetőleg teljes joggal, az 1263-as adatokat Németújvárra vonatkoztatja 45 , bár van egy kőszegi út-említésünk s éppen 1263ból (in viam Chuzegh). 46 Ez azonban csak annyit bizonyít, hogy a kőszegi vár alatt út vezetett. Magáról a Gyöngyös-parti településről tehát, eltekintve a nagyon is bizonytalan, plébániára utaló adattól, a XIII. század utolsó harmadáig semmiféle említés nincs. A várról (castrum) 1271-ben, 1272-ben, 1273-ban is megemlékeznek, mégpedig mindig Kőszeg névvel (Keuwzeg, Kuzeg, Kuzyk). 47 A II. Géza uralkodása idején behívott német lovag, Wolfer unokája, Kőszegi II. Henrik, aki 1244-től Vas vármegye királyi ispánja, 1254-től országbíró, majd 1260-tól nádor, 48 valamikor, talán 1250-1260 között, nyilvánvalóan királyhűsége okán, megkapta a kőszegi (felső) várat és a borostyánkői erősséget. 1254 és 1270 között maga Henrik nádor, majd szlavóniai bán, tehát gazdag és hatalmas úr, a maga költségén megépíttette Szalónak, Szentvid és Kertes várát. 49 Az 1271. július 3-án Pozsonyban kelt oklevél felsorolja Kőszegi Henrik várait („quedam castra intra limites régni Vungarie constituta, quorum principale dominum ad ipsum regem pertinet Keuwzeg, videlicet de Monte Sancti Witi (= Szentvid), Zloynuk (= Szalónak), Perusteyn (= Borostyánkő), Persian de Chertus (= Kerteskő)..." . 50 1272-ben Henrik úr, aki V. Istvántól, az apjával, IV. Béla királlyal szembefordult uralkodótól elpártolt, Ottokár cseh királynak ajánlotta fel kardját és várait. Ezért kellett Osl bán két fiának a kőszegi várat ismét megostromolnia és elvennie a hűtlen bántól. Az 1272. február 27-én kelt oklevélben kőszegi végvárról, határvárról (de quodam castro suo finitimo Kuzeg vocato) olvashatunk, 51 tehát bizonyosra vehető, hogy a felső sziklavárról van szó. V. László király 1273. július 6-án kelt oklevelében ismét a kőszegi várról esik szó (castrum suum de Kuzeg). 52 Természetesen érvelésünk miatt nagyon is fontos kérdés az, hogy a XIII. században a castrum szóval tulajdonképpen mit jelöltek? 41 FUGEDI 1977, 156. 42 CD IV/3,114.—SZENTPÉTER Y1923, 418—419. 43 CHERNÉL 1869, 100. — CHERNÉL 1873, 3. 44PRTII, 321. 45 FÜGEDI 1977, 170. — BAKA Y 1985. 46 TÓTH 1974,464. 47 UB II, 6, 16. 48 ÉRSZEGI 1978, 85. 49 FÜGEDI 1977, 29. 50 CD V/2, 593. — CHERNÉL 1869, 100. — UB II, 6 (6 oklevél). 51 UBII, 16 (20. oklevél). 52 UB II, 41 (61. oklevél). 53
