Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Söptei István: A MINSZ megalakulásától a DISZ zászlóbontásáig (Az ifjúsági mozgalom története Vas megyében 1948. április–1950. június)

alkalmazott pedagógusokat és az iskoláikban tanuló fiatalságot, végül is minden kísérletük csúfos kudarccal végződött. Igaz, hogy Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök színe elé két alkalommal is csak üggyel-bajjal tudott eljutni a pedagógusok és az ifjúság képviselőiből alakult delegáció... A pedagógusok és az ifjúság azonban szilárdan az iskolák államosítása mellett tett hitet, és Szombathelyen az ifjúság demonstratív felvonulással is nyomatékot adott akaratának."

33 A MINSZ, mint már említettük, aktív támogatást kapott a megye pártszervezeteitől. A párt ifjúsági bizottságai, a Szombathelyen, Kőszegen, a 8 járási székhelyen beállított ifjúsági felelősök tevékenyen bekapcsolódtak az egységszervezetek munkájába. Az állami és társadalmi szervek ugyancsak jelentős segítséget adtak. A szombathelyi Nemzeti Bizottság például segítette a MINSZ iskolahelyreállítási akcióját.

34 A reakció azonban továbbra sem mondott le az egységes rétegszervezetek felbomlasztásáról. 1948 novemberében például Szombathelyen missziós napot készítettek elő, a Nagy Lajos Gimnáziumban Mindszenty-körlevelet terjesztettek, katolikus diákifjúsági és iparos szervezetet hoztak létre. Kőszegen a kongreganistak letépték a Diákszövetség plakátjait, a falvakban háziagitációt folytattak. Celldömölkön a bencés szerzetesek a Credo, a Mária-kongregáció és a Jézus Szíve Szövetségbe próbálták bevonni a fiatalokat. Vönöckön katolikus és református hitbuzgalmi kört szerveztek.

35 A reakció 1948. őszi-téli próbálkozásainak részleges sikerét elősegítette az a tény, hogy a párt megyei bizottsága részéről ezen időszakban a MINSZ-nek nyújtott elvi, gyakorlati támogatás nem volt kielégítő. „Ifjúsági munkánk terén komoly hiányosságok voltak tapasztalhatóak az utóbbi hónapokban. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy megyei bizottságunk nem foglalkozott ifjúsági problémákkal. Szigorúan csak az ifjúsági felelős feladatává korlátozódott az ifjúsági munka... Munkánk során nem foglalkoztunk tudományosan az ifjúsági mozgalom problémáival és az ifjúság általános problémáival sem. Nem ismerjük a munkásifjúságnak termeléshez való viszonyát, éppen ezért a politikai helyzetet sem tudjuk helyesen felmérni... Nem foglalkoztunk a paraszt- és diákifjúság problémáival sem eléggé."

36 - állapította meg önkritikusan az MDP megyei ifjúsági munkaterve 1949 januárjában. A MINSZ megyei bizottsága értékelése szerint a kapcsolat a párt és a SZIT-EPOSZ-szervezetek között ebben az időszakban nem volt kielégítő. Az EPOSZ-tagok mintegy 90%-a passzívan viseltetett a párt politikájával szemben.

37 Az MDP és a MINSZ megyei bizottsága a fentiek ismeretében dolgozta ki az ifjúsági munka további feladatait. A helyes rétegpolitika kidolgozására 4-4 tagú munkaközösségeket alakítottak, tervbe vették a kommunista ifjúsági hálózat kiépítését, a nevelő, oktató munka kiszélesítését, a klerikális reakció elleni harc fokozását. A MINSZ elsősorban a falusi ifjúsági szervezetek munkájának megjavítására törekedett. Az agitációs, kultúr- és sportmunka az EPOSZ-szervezetek felé irányult. Célul tűzték ki a parasztfiatalok 25-30%-ának tömörítését az EPOSZ-szervezetekbe. Ez egyúttal már az 1949-es választási agitációba való bekapcsolódást is jelentette.

38 A MINSZ a választások előtt 7-8 tagú járási választási bizottságokat állított fel és aktívan bekapcsolódott a választási munkálatokba. A fiatalok közül 3000 személyt készítettek fel agitátorfeladatra. Az MDP választási programjának népszerűsítése érdekében zajlottak a tavaszi sport- és kultúrrendezvények. A MINSZ szervezésében húsvétkor budapesti labdarúgó-csapatok látogattak a káldi, a nárai, a csákánydoroszlói, a vönöcki, a nagycsömötei, a rábahídvégi, a jaki és a kisunyomi EPOSZ-szervezetekhez. Beindították az alapfokú röp-, kézilabda- és labdarúgó-bajnokságot. A kultúrműsorok, a Szombathelyen, Szentgotthárdon, Körmenden, Sárváron és Kőszegen rendezett Puskin-emlékestek, a „Fesztiválért" mozgalom beindítása ugyancsak a választási munka fontos részét képezték.

39 370