Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Söptei István: A MINSZ megalakulásától a DISZ zászlóbontásáig (Az ifjúsági mozgalom története Vas megyében 1948. április–1950. június)

A MINSZ megyei bizottsága, mint irányító szerv, számos olyan akciót is kezdeményezett, amelyek a szocialista építőmunka sikerét, a fiatalok érdekvédelmét, az oktatónevelő munka, a kulturális és sporttevékenység kibontakoztatását szolgálták. Az iskola-helyreállítási akcióból az ifjúsági szervezetek tevékenyen kivették részüket. A megyében rendbe hozott 486 iskolából tizenkilencet állítottak önállóan helyre a fiatalok. A MINSZ-kongresszus tiszteletére versenymozgalom indult az ifjúsági szervezetek között. A celldömölki járás 18 EPOSZ-szervezete aratóbrigádot alakított. A MINSZ mozgósította a fiatalokat a Duna-Tisza csatorna építésére. A budapesti VIT előkészítésének időszakában a SZIT-szervezetek munkabrigádokat alakítottak és egyéni versenyt hirdettek. A megyei MINSZ jelölése alapján vett részt Varga Lajos vasszilvágyi EPOSZtag, Gábor Géza SZIT-tag és Táncsics Klára Varsó újjáépítési munkálataiban.

40 A MINSZ szervezte a diákifjúság nyári foglalkoztatását. A szakszervezet csak a MINSZ ajánlása alapján közvetített ki fiatalokat az üzemekbe. A megye fiatalságát a MINSZ mozgósította az állami és társadalmi ünnepeken való részvételre, aktív közreműködésre.

41 A MINSZ Vas megyei Bizottsága rendezésében nyílt meg 1948. július 11-én Szombathelyen az a képzőművészeti kiállítás, amelyen munkás- és parasztfiatalok mutathatták be alkotásaikat. A zenei kultúra terjesztésére megalakították a MINSZ-énekkart. A megalakuló leány népi kollégiumba a szombathelyi MINSZ szervezte a hallgatókat. Az 1949. júliusi MINSZ-munkatervében olvashatjuk: „Megindítjuk az agitációt a most végzett általános iskolai 8. o. és középiskolát végzett munkások és szegényparaszt-fiatalok felé, hogy menjenek középiskolába, illetve egyetemre." A MINSZ segítette legaktívabban a Diákszövetség Tanulj jobban ! mozgalmát.

42 A MINSZ agitárorképző iskolájáról már szóltunk. A VIT-tel kapcsolatosan 5 napos esti iskolákat szerveztek, ahol a MINSZ által felkészített előadók foglalkoztak az ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseivel. 1949 nyarán a rumi kastélyban MINSZ-tábor működött, amely szintén a fiatalok továbbképzését szolgálta. Ősszel egyhetes előadóképző iskolát szervezett a MINSZ 16 résztvevővel. A SZIT-bizottsági tagok részére 4-6 hetes iskolákat indítottak.

43 A sporttevékenység szintén fontos területe volt a MINSZ munkájának. A MINSZ megyei bizottsága szervezésében indult meg 1949-ben az alapfokú labdarúgó-bajnokság 46 úttörő, 5 SZÍT, 55 EPOSZ, 3 diákszövetségi és 12 szakszervezeti, honvédségi csapat részvételével. A MHK-mozgalom, a tömegsportrendezvények ugyancsak a MINSZ szervezésében bonyolódtak. A VIT tiszteletére kosárlabda- és röplabdabajnokságot indítottak. A népi röplabdabajnokságra 178 csapat nevezett és 112 községben alakult népi sportbizottság. Kőszegen 5 hetes sportbemutató sorozatot indított a MINSZ.

44 A MINSZ Vas megyei Bizottsága az új szervezetek létrehozása, a szervezeti élet megindítása mellett nagy gondot fordított a már megalakult ifjúsági szervezetek, különösen az EPOSZ-szervezetek megerősítésére. Kezdeményezésükre indult meg a megyében az úgynevezett patronázs-munka, amelynek során a SZÍT, és a Diákszövetség szervezetei védnökséget vállaltak egy-egy EPOSZ-szervezet felett. 1949 januárjában a MÁV-SZIT Iváncon és Nagytilajon, a körmendi SZÍT a tanonciskolában és Nagykölkeden, a celldömölki SZÍT Izsákfán, a területi SZÍT Gércén és Sárváron, a celldömölki tanonciskola SZIT-esei Vönöckön végeztek patronázs-munkát. A Hámán Népi Kollégium Kisunyom és Nárai, a Sabária Kollégium Nádasd, a szentgotthárdi népi kollégium Alsószölnök és Gasztony, a Diákszövetség Zsennye és Rum EPOSZ-szervezeteit patronálta.

45 A nehézségekkel küzdő EPOSZ-szervezetek támogatására szükség is volt, különösen a határmenti nemzetiségi községekben. Egy instruktori jelentés is erről tanúskodik, és bizonyos kritikával illette a MINSZ megyei vezetését, mivel a határmenti községekkel nem tudott intenzív munkakapcsolatot kiépíteni. 1949 novemberében például az őriszentpéteri fiatalok a MINSZ irányító tevékenységéről még csak nem is hallottak.

46