Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Söptei István: A MINSZ megalakulásától a DISZ zászlóbontásáig (Az ifjúsági mozgalom története Vas megyében 1948. április–1950. június)
tudjuk, hogy 1947/48 telén az egyházi reakció újabb kísérletet tett az ifjúság megnyerésére, így a MINSZ megyei megalakítása, az egy égés rétegszervezetek életrehívása sem ment zökkenőmentesen. Az ifjúsági egység megvalósítása Vas megyében további küzdelmet, harcot igényelt. Az ifjúsági összekötő bizottságok tevékenysége A klérus az ifjúsági egység megvalósítása ellen Az ifjúsági egységet megbontó törekvések visszaszorításának követelményét fogalmazta meg az MKP 1948. február 7-8-i megyei értekezlete is: „...az egyházi reakció megnyilvánulását visszaverjük és nem engedjük a 48-as hagyományokat, a 48-as szellemet sárbataposni." 3 Az ifjúsági egység megteremtésének lehetősége, mint már említettük, megvolt a megyében. 1948 január-februárjában az országos események hatására a vasi fiatalok is az egységszervezetek létrehozásán fáradoztak. Már 1948. január elején a dobogókői határozat 4 értelmében a MADISZ, a NISZ, a SZIM és a FISZ közös ifjúsági tanfolyamot rendezett Szombathelyen 5 MADISZ, 5 SZIM, 18 NISZ és 5 FISZ-tag részvételével, ahol az együttműködés lehetőségeit kívánták kidolgozni. 5 Február elején különböző iskolák diákjai megalakították a Kossuth Lajos diákkört azzal a céllal, hogy a város diákságát egy táborba tömörítsék és kulturális lehetőségeket biztosítsanak a tagoknak. 6 Az MKP Megyei Bizottsága is aktív támogatást kívánt nyújtani a megalakulandó ifjúsági rétegszervezeteknek, ezért alakította meg 5 tagú ifjúsági bizottságát. A megalakult bizottság, amelynek tagjai : Csepesz István titkár, Kiss Csaba SZIT-felelős, Koltai László Diákszervezet-felelős, Márton István úttörőfelelős és Komáromi László sportfelelős voltak, valóban aktív, segítő munkát végzett. 7 A megalakult ifjúsági összekötő bizottság felvette a harcot a visszahúzó erőkkel. A FISZ-ről, amely még február elején többszöri felszólítás után sem képviseltette magát a bizottságban, a sajtóban elmarasztaló cikkeket jelentettek meg. A falvakban a már funkcionáló 48-as bizottságok töltöttek be hasonló szerepet, bár itt erőteljesebben érvényesült az egyházi befolyás. 8 Az ifjúsági összekötő bizottság munkájának eredményességét természetesen befolyásolta, hogy az egyes ifjúsági szervezetek milyen álláspontra helyezkedtek az egység kérdésében. A SZÍT 1948. januári konferenciáját követően Szombathelyen megtartott szakági értekezlet a magyar ifjúság egységének megteremtését szorgalmazta. 9 A SZIM Vas megyei Szervezete 1948. január 11-én munkásifjúsági nagygyűlést tartott, amelyen a következő határozatot fogadták el : „(A SZIM - S. I.) magáénak vallja 1848. dicső küzdelmeit, s elítél minden olyan megnyilatkozást, amely ezzel szemben áll; tudatában van a munkásosztály oszthatatlanságának s annak, hogy a világpolitikai erők küzdelmében a harmadik út nyílegyenesen a kapitalizmushoz.. .vezet,... ezért a munkásegység politikáját kívánja s eltávolítja soraiból azokat, akik ezt meggátolni igyekeznek." 10 A SZIM megyei titkára, Dröszler János, egy korabeli cikkében a parasztifjúság és a diákfiatalok érdekeiért emelt szót 11 , ezzel is hitet téve az egységes rétegszervezetek szükségessége mellett. A MADISZ megyei szervezetének állásfoglalása egyértelmű volt. „(1948. február S. I.) 28-án Szombathelyen megrendeztük a megyei konferenciát, ahol a küldöttek jó hozzászólásaikkal és a határozati javaslat elfogadásával állást foglaltak a parasztifjúság egységesítése mellett." A MADISZ megyei titkára jelentésében a következőket olvashatjuk : „Február hónapi munkám gerincét, fő részét az összekötő bizottságok és a falusi egységszervezetek alakítása, az asztalitenisz-bajnokság elindítása és a március 15-i ünnepségek megyei és szombathelyi előkészítése alkotta. Ezekkel kapcsolatban közös 366
