Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Söptei István: A MINSZ megalakulásától a DISZ zászlóbontásáig (Az ifjúsági mozgalom története Vas megyében 1948. április–1950. június)

ifjúsági gyűléseket tartottunk a megyében, melynek egy részén mind a négy szervezet megyei titkára részt vett. Ezen gyűlések közül legsikeresebb volt a sárvári (február 26.), amelyen kb. 200-250 ifjú vett részt." A sárvári gyűlésen a FISZ ifjúsága is képviseltette magát.

12 A MADISZ és a megyei összekötő bizottság körlevelet adott ki az összes ifjúsági szervezeteknek, amelyben vázolták az ifjúsági bizottságok megalakításának jelentőségét. A megtartott gyűlések és a körlevél eredményeként már 1948 februárjában 20 helyen alakult meg az egységes parasztifjúsági szervezet vagy ifjúsági bizottság.

13 A MADISZszervezetek átépítése tehát eredményesen haladt a megyében. A szabadságharc 100 éves évfordulójának megünneplése is az egységtörekvések szellemében történt. A budapesti ünnepségen 110 munkás- és parasztfiatal képviseltette a megye ifjúságát. Jól sikerültek a sárvári, a kisunyomi, a telekesi, a répcelaki, az egervári, az uraiújfalui, a jákfai és a nádasdi megemlékezések. A szombathelyi március 14-i ünnepségen 1700 fiatal vonult fel.

14 A centenáriumi nap műsora is az egységgondolat jegyében fogant. Fellépett a Diákszövetség szavalokorusa, a bőrgyári SZÍT, majd az ifjúság fogadalomtétele és sportversenyek erősítették a fiatalok együvé tartozásának gondolatát.

15 Sárváron a zárda növendékei is felvonultak. Egy jelentés pedig arról tudósít, hogy március 15-én Kőszegen az egyház lojálisán viselkedett. A góri és jákfai plébános demokratikus beszédet mondott.

16 A fokozott szervezőmunka eredményeként 1948 márciusában új parasztifjúsági szervezetek alakultak, Váton, Vámoscsaládon, Kisunyomban, Telekesen, Nemeskoltán, Magyargencsen, Döbörhegyen, Hegyfalun, Gutatöttösön, Szentivánfán, Ikerváron, Vasszilvágyon és FelsŐmarácon.

17 Természetesen a reakció, különösen a katolikus egyház, az elmondott pozitív példák ellenére sem nézte jó szemmel az ifjúság egymásra találását és mindent elkövetett annak megakadályozására. Előadássorozatokat, műsoros esttel egybekötött vallásos ünnepélyeket rendeztek. 1948 januárjában például Szombathelyen katolikus hitvédelmi előadássorozatot indítottak. Szentgotthárdon a Credo hitbuzgalmi egyesület tartott előadássorozatot.

18 Bár a március 15-i ünnepségek eredményesnek és sikeresnek mondhatóak, néhány helyen a reakció újra megmutatta igazi céljait. Szombathelyen március 14-én a diákság egy része reakciós magatartást tanúsított a fogadalomtétel alatt, majd március 15-én is „hidegen" viselkedett, csak a kisgazdapárt zászlószalag-felkötésénél tapsolt. Csöngén ismeretlen egyének szétrombolták a feldíszített termet és a szabadságharcosok képeit összetépték.

19 Az EPOSZ szervezésével kapcsolatban Vas megyében járt központi instruktor is az egyház aktivizálódásáról szólt: „Vas megye parasztfiatalsága túlnyomó többségében a papi reakció befolyása alatt áll még mindig. A KALOT meglehetősen komoly tömegeket mozgatott meg. Most ezek az emberek ellenséges vagy közömbös magatartást tanúsítanak. Jelenleg, észrevételem szerint,' a papság igyekszik embereit és tömegeit a demokratikus tömegszervezetekbe, pártokba elhelyezni, hogy így befolyását erősítse." Vámoscsaládon például „március 15-én mintegy 70 fiatal a demokrácia leple alatt a demokrácia ellen tüntetett... A fiatalságot felbiztatták, főleg a régi KALOT vezetői, hogy a magtárat, igényelje ki kultúrháznak. S mikor azt a szövetkezet nem adta, felvonultak és : Kultúrházat, ne magtárat! Ki az országból, ki a faluból az ifjúság ellenségeivel! jelszavakat kiabáltak..."

20 Telekesen, Győrváron, Egerváron a papság végig a MADISZ ellen dolgozott. Álláspontjuk az EPOSZ-szal szemben sem változott, a szervezést minden eszközzel akadályozták. A halogyi körzetben az egyház a kultúrcsoportok működését nehezítette. De nemcsak a falusi fiatalokra igyekeztek hatni, hanem az üzemi ifjúságra is. 367