Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Boros Éva: Adatok a kőszegi könyvkötők és a Ruszke könyvkötődinasztia történetéhez
Műhelyeiket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egyes műhelyek 1-2 tanonccal, ill. segéddel dolgoztak, de volt olyan műhely is (Csák Móric mesteré), melyben 1836 és 1843 között, tehát 7 év alatt hat tanonc tanulta a mesterséget. A Savaria Múzeum Helytörténeti Adattára 5 őrzi az utolsó kőszegi kézi könyvkötő, Ruszke Ernesztina halálakor felvett hagyatéki leltárt könyvkötő műhelyének muzeális értékű gépeiről, szerszámairól, felszerelési tárgyairól. A Ruszke-család a XX. század elején telepedett le Kőszegen. Családi dokumentumok, egy műhelyről szóló kiadvány és adatközlés alapján a könyvkötő-dinasztia családtörténete visszavezethető a cégalapító könyvkötőig, Ruszke Lipótig. A Ruszke-család történetéhez. 6 „1830. március 6-án született Ruszke Lipót, a Burg zeneszerző karmesterének, idősb. Ruszke Lipótnak másodszülött fia. (Az elsőszülött fiú, Ruszke Dávid követte apja utasításait, és zenész, zeneszerző lett, majd a pécsi székesegyház karnagya.) A másodszülött azonban megismerkedett „A három lovacskához" 7 címzett szállodában, ahol ... laktak, egy öreg könyvkötővel, akinek annyira a befolyása alá került, hogy az apa kénytelen volt engedni, és gyermekét iskolái elvégzése után, 16 éves korában Nezsideren 8 Schaffushoz szerződtette könyvkötőnek Schaffus közvetítésével a szabadságharc után Ruszke Lipót felkereste Holsteiner udvari könyvkötőt, akinek műhelyében, Bécsben, a vándorévek után első segéd lett. Miután Schaffus Nezsideren meghalt, Ruszke Lipót 200 gulden megtakarított pénzével ebbe a városba költözött feleségével, a Stadtkronából származó Theresia Zieglerrel, akinek apja jómódú serfőző- és kádármester volt. .. Ifjú Ruszke Lipót feleségével Nezsideren a Mathias Heilder-házba telepedett le. ... Első évben kevés volt a munka, gyalog vitte a hátán zöld kendőbe csomagolva kijavított imakönyveit, álmoskönyveket, naptárakat, történeteket. Hamarosan ismert lett egész Mosón megyében. Mosonmagyaróváron, Bruckon, később lovaskocsit bérelt, sátrat állított, üzletet nyitott. Magánosoknak, hivataloknak dolgozott. Nem veszítette el a jókedélyét, sem a társasági élet szeretetét. Ő szervezte a gulyás-vacsorákat, a hal-vacsorákat. Alapítója volt a méhészegyletnek, később a nezsideri takaréknak. .. Három gyerekük... : Katalin, Franciska és Lipót. Katalin és Lipót az apa műhelyében kitanulták a könyvkötészetet. Katalin feleségül ment Ruszke Lipót akkor már kifejlesztett műhelyének ötödik segédjéhez, Horváth Bélához. Horváth Béla ... apja Kőszegen középiskolai tanár. Fia ... miután Kőszegen elvégzett három gimnáziumi osztályt, és kitanulta a könyvkötészetet, Nezsideren Ruszke műhelyében mint szakmunkás, és újabb vándorlás után, a második évben már mint nyomdász is dolgozott. így keletkezett a Ruszke-Horváth cég 1893-ban. Miután Horváth Béla és felesége Ruszke Katalin átvette a könyvkötészetet, azt idővel nyomdává, naptárvállalattá, imakönyvüzemmé, imakönyv- és papírkereskedéssé fejlesztették. A cégalapító könyvkötő Ruszke Lipót és felesége ... a nezsideri temetőben pihennek. Az elhalt cégalapító könyvkötő ... fia a szülők halála után csak apja L. R. monogramos pecsétnyomóját és bajuszkeféjét vitte magával és elhagyva a szülői házat Sopronba költözött, ahol könyvkötő segédként, majd üzletvezetőként Schwarz Károly műhelyéből 1907. június 30-án önállósította magát Kőszegen..." A fenti időszakra, tehát a Kőszegen való megtelepedésig terjedő időre vonatkozó fellelhető dokumentumok a következők : Ruszke Lipót bizonyítványa, iparigazolványa, munkakönyve 9 , valamint az 1900. évi „Hadmentességi díj-könyvecske": „Sopron szab. 263
