Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Boros Éva: Adatok a kőszegi könyvkötők és a Ruszke könyvkötődinasztia történetéhez

kir. város tanácsától. ... Ruszke Lipót védköteles részére fizetésre köteles munkaadó Schwarz Károly kezeihez utcza: Ógabonatér házszám: 16." A tartozás részletezéséből megtudjuk, hogy hátralék címén 8 korona, folyó évi kivetés címén 8 korona, összes tartozás 16 korona az 1900. évre.

10 A Ruszke-család Kőszegen Ruszke Lipót letelepedvén Kőszegen Molnár István könyvkötőtől megvásárolta az Ege Miklós utca 3. szám, a mai Bem József utca 3. szám alatt található könyvkötőműhelyt felszerelésével együtt 1200 koronáért.

11 Az adás-vételi szerződés 3. pontja érdemel különös figyelmet, mely szerint : „Eladó Molnár István ezennel kijelenti hogy ö Kőszeg város területén könyvkötő üzletet nem folytat, nem kezd, s hasonló vállalatba részt nem vesz s a vevő megnyugtatására kötelezi magát ellenkező esetben a vételárnak harmadát 400 azaz négyszáz koronát visszafizetni." Négy év múltával (1911-ben) a műhelyhez tartozó házat is megvásárolták minden tartozékával 6000 koronáért.

12 Az L-alakú épület tagolódása: előbolt-műhely, műhely, lakószoba, konyha, kisszoba, raktár. A műhely felszerelése Ruszke Lipót vásárlása idején: egy favázas lemezolló, egy vágógép, bélyegzők, klisék ; későbbi vásárlás : aranyozóprés, két sorozat ábécé, lemezolló, perforáló- és fűzőgép. Munkája összetett volt : foglalkozott imakönyvek bekötésével, javításával, sőt eladásával is ; népi kegytárgyak, dobozok, képkeretek bekötése teljesbőrbe vagy bársonyba, esetleg aranyozással is. Könyvkötőműhelyében Sortiment munka folyt (iparművészeti munkákat nem készített), de megrendelésre aranyozott. Fő megrendelője a katonai alreáliskola, melynek nemcsak könyveit kötötte megrendelésre, de nagy falitérképeket, katonai oktatótáblákat, s a katonai ún. tasakolórendszer kívánalmainak megfelelően táskákat is viaszos vászonból. Kötött folyóiratokat, tankönyveket, nyilvántartókönyveket a városházának, adóhivatalnak, zárdának, gimnáziumnak. Műhelyében hat segéd dolgozott, a vászonkötéseket és az iskoláskönyvek bekötését 15-20 krajcárért végezték. A könyvkötészetben szükséges alapanyagok beszerzésében, és megrendelésekkel is segítségére volt a nezsideri Ruszke-Horváth cég, amely akkor virágzó könyvnyomda, papírés könyvkereskedés. Ismerjük Ruszke Lipót adófizetési ívét

13 az 1909. évre vonatkozóan, melynek adatai: Hátralék 1980. év végén: Állami adó 21 К 80 f, Országos betegápolási pótadó 1 K, Út adó 1 К 66 f, Katona beszállásolási pótadó 60 f, Cultur adó 40 f, Városi pótadó 15 К 20 f, kitöltetlen rovatban 28 f. A folyó évi (1909) kivetés: Állami adó 15 К 20 f, ebből: III. osztályú keresetadó 14 K, föld- és házadó 1 К 20 f ; Országos betegápolási pótadó 70 f, Út adó 2 К 40 f, Katona beszállásolási pótadó 42 f, Cultur adó 28 f, Városi pótadó 10 К 22 f, kitöltetlen rovatban 42 f. Ruszke Lipót és a cseklészi (Pozsony megye) születésű Navratil Ernesztina házasságából két leány született: Kata (1900) és Erna (1902). Mindkét leány tanítóképzőt végzett. Kata elvégezte a tanárképzőt is, Marcaliba került, ahol férjhez ment Ullrich Edéhez; Keszthelyre költöztek, ahol már nyugdíjasként élt. A kisebbik leány, Erna tanítónőként elhelyezkedni nem tudott. Képzettségének megfelelő munka hiányában édesapja műhelyében foglalatoskodott (főleg a megrendelőkkel és vevőkkel), majd 1925től egy évig tanonc volt, 1926-ban felszabadult és segédlevelet kapott. Mint segéd dolgozott apja műhelyében 1926. szeptember l-jétől 1927. szeptember 3-ig. Tanítási szándékáról nem mondott le. Ennek bizonyítéka a m. kir. állami rendőrség kőszegi kapitánysága által kiadott erkölcsi bizonyítvány

14

, mely „.. .tanítónői állás elnye264