Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Tilcsik György: Egy 1848-as petíció margójára (A szombathelyi 16 pont szerzője és lehetséges forrásai)
időhúzó taktikájának részeként - a nádor, a személynök és a tárnokmester is Bécsbe távozott, s így nem volt illetékes személy, aki a felsőtáblát összehívhatta volna. A követek március 8-án a felirat mielőbbi tárgyalására szólították fel a mágnásokat, kilátásba helyezve, hogy - amennyiben arra nem kerülne sor - azt a szokásostól eltérően, a felsőtábla megkerülésével, közvetlenül juttatják el a királyhoz. A helyzetet menteni akaró Széchenyi közvetítési kísérletei sikertelennek bizonyultak, és az udvar mereven elutasító álláspontja miatt a tárgyalások zsákutcába jutottak. A feloldhatatlannak tűnő konfliktusból való kibontakozás lehetőségét a március 13-án kirobbant bécsi forradalom nyitotta meg, melynek híre már másnap hajnalra érkezett Pozsonyba. 3 Kossuth a március 14-én reggel megnyílt kerületi ülésben ismertette a bécsi forradalom eseményeit, majd a magyar országgyűlés alsótáblájának legfontosabb feladatát abban jelölte meg, hogy „.. .az egész országgyűlés alatt a maga politikáját fölemelje a körülmények színvonalára, és ne engedje magát semmi által túlragadtatni a kellő vonalon; de a vonalon innen se habozzék, hanem rögtön tegye meg, amit tenni kell." 4 Mindezek biztosítására Pest megye követe a következőket javasolta : 1. Küldöttséget kell meneszteni a nádorhoz és fel kell kérni István főherceget a felirat támogatására, a főrendekkel való elfogadtatására, majd az uralkodó elé juttatására. 2. Biztosítani kell a sajtó szabad működésének lehetőségét. 3. Egy országgyűlési bizottmányt kell kiküldeni azzal a feladattal, hogy a belső rend és nyugalom fenntartását célzó javaslatokat dolgozzon ki. Az országgyűlés e javaslatokat egyhangúlag elfogadta. A nádortól visszaérkező küldöttség kedvező híreket hozott, majd az egymásután szólásra emelkedett követek a felirati javaslatot mindenekelőtt, a sajtószabadság kimondásával, a nemzetőrség felállításával, a népképviseleti rendszer bevezetésével és az esküdtszékek létrehozásával kívánták kiegészíteni. E felszólalásokra reagáló Kossuth válaszában kijelentette, hogy mindezek, kiegészülve az évenkénti országgyűlés követelésével - ha nem is expressis verbis, de mindenképpen benne vannak, ill. beleértendők a felirati javaslat gyakran csak általános elveket és kívánalmakat megfogalmazó szövegrészeibe. A feliratot az időközben összeült felsőtábla is elfogadta, majd a két tábla saját tagjaiból kijelölte azt az összesen 72 személyt, akik azt István nádor vezetése alatt másnap Bécsbe, az uralkodóhoz vitték. 5 Március 15-én reggel, a küldöttség elindulása előtt az alsótábla azonban még egy ülést tartott. Ezen először Kossuth intenciói alapján egy, Szentkirályi által formába öntött nyilatkozatot fogadtak el, mely - Bernáth Zsigmond, Ung megyei követ javaslata nyomán - a szokásos, különböző megfogalmazású követjelentések helyett ezúttal egységes szövegezésű volt. Ebben tájékoztatták a követküldő törvényhatóságokat, és egyben az ország közvéleményét is a március 3-i felirati javaslat megszületéséről, a Bécsben és Pozsonyban március 13-án és 14-én lejátszódott eseményekről, valamint az országgyűlés célkitűzéseiről. Ezt követően Kossuth a közteherviselés kimondását, Szentkirályi az úrbéri viszonyok állami kármentesítéssel történő felszámolását, majd ismét Kossuth a szabad királyi városok országgyűlési követei részére az egyenkénti szavazati jog megadását indítványozta. Az alsótábla - miután Kossuth és Szentkirályi javaslatait magáévá fogadta - még egy rendkívül fontos kérdésben hozott döntést, ami lényegét tekintve nem volt kevesebb, mint az eredeti felirati javaslat szövegének olyan értelmezése, mely egyet jelentett annak alkotmányjogi továbbfejlesztésével, jelentős kibővítésével. Kossuth előző napi, a felirati javaslattal kapcsolatos válaszbeszédének nyomán ugyanis a követek a főrendekhez küldött átiratukban kijelentették, hogy a javaslat általános jellegű megfogalmazásai tartalmazzák a népnevelés és a vallásszabadság megvalósításának, az esküdtszéki rendszer bevezetésének, a sajtószabadság és az unió kimondásának igényét, valamint az országgyűlés évenként Pestre történő összehívásának követelését is. 6 Az átirat elküldése után, március 15-én délelőtt 10 órakor a Ferenc Károly nevű gőzösön a magyar országgyűlés küldöttsége -, amelyben mindkét Vas megyei követ (Vidos József és Szabó Miklós) helyet kapott - elindult Bécs felé, ahonnan feladatát végül is teljesítve csak két nap múltán tért vissza Pozsonyba. 7
