Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Régészet - Makkay János: Rézkori aranykorongok a későbbi Pannonia provincia területéről
JEGYZETEK 1. Angeli 1967 és 1972; Korek 1960 és 1960a, Makkay 1976 és 1984, Mozsolics 1968, Patay 1958, Pavelcik 1979. 2. Makkay 1976 és 1984. 3. Bona István, A XIX. század nagy avar leletei. A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1982-1983, 81-137. 4. Makkay 1976, 286-289. A legújabb adatok szerint a Zalavér-Basaszigeten talált, poncolt díszű rézkorong a Lasinja időszak 1. fázisába tartozik. Lásd Virág Zsuzsa, Zalavár-Basasziget. Régfűz I: 38, 1985, 32, és megjelenés előtt álló tanulmánya. 5. Az idézőjelben szereplő rész a címe 1830-ban Pesten megjelent kis füzetének. 6. A három korong régi MNM leltári száma 5. 1852. 18-19-20. volt. A rendelkezésre álló két Jankovich-katalógus közül az egyikben sem esik szó róluk: Consignata pretia aureorum subsignatorum collectionis Nicolai Jankowich. Kézirat a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kézirattárában, Ms 107, colligatum, No. 8. Mindmáig nem sikerült rábukkanni a három korong említésére az MNM Jankovich-katalógusában sem: Ornatus pretiosi aurei et argentei, graeci, romani, et medii aevi, e collectionis Spblis Dni Nicolai Jankovich Museo Nationali Hungarico resignati, 1838. 7. Römer 1865, 76. 8. Jankovich B. Dénes szíves szóbeli közlése. 9. A Magyar Tudományos Akadémia archaeologiai bizottmányának üléseiről készített jegyzőkönyvek, I. 1858-1870. Az MTA Könyvtárának Kézirattára, К 1580, 157. 1., No. 8. 10. Ezt a második levelet az 1865. március 7-i ülésen ismertették. Lásd az előző jegyzetben említett akták között, 162-165. lapok, No. 31. Glembay leveleire mindmáig nem sikerült rábukkannunk. Vagy megsemmisültek, vagy ismeretlen helyen lappanganak. Az MNM irattárában van egy kéziratcsomó, amely az 1860-as évek első feléből származik (ma a Középkori Osztályon leltározatlan állapotban őrzik őket). Található benne Rómer Flórisnak egy olyan kézirata is, amelynek címe a következő: „LVI. Arany ékszerek a bronzkorból Magyarország különféle vidékeiről." Ebben „42-45. tétel: 'Csepin (Verőcze m., Szlavónia)'." Glembay levele ebben az iratcsomóban sem bukkant elő. A kézirat egyébként Rómer jegyzeteit tartalmazza 1865a cikkéhez. 11. Sacken 1865, 123-138. 12. Sacken 1865 Csepinnel kapcsolatos szövege (128. és 132) a következőképpen hangzik: „Drei sehr ähnliche Scheiben wurden bei Essek in Slavonien gefunden; sie haben fast genau die gleiche Grösse, und zwar die der grösseren der beschriebenen, aber die Buckeln sind höher und schärfer herausgetrieben und zugespitzt, am Rande haben sie ebenfalls drei Perlenreihen, aber die bandartigen Reihen fehlen ; sie sind auch jede mit zwei Paaren von Löchern versehen, die so genau an derselben Stelle stehen, dass wenn man eine dieser Platten auf die grössere von der langen Wand legt, man durch alle Löcher durchsehen kann. Mann wäre hiernach versucht zu glauben, dass alle von derselben Hand herrühren. .. Auch die Dreizahl der Buckeln und ihre Stellung in einem aufrechten Dreieck dürfte keine zufällige oder willkürliche sein, da sie sowohl bei unseren beiden, als bei den drei slavonischen bei sonstigen Verschiedenheiten constant erscheint." Kiderül ebből, hogy Sacken Bécsben a két stollhofi és a három úton lévő csepini korongot együtt tanulmányozta. Megállapítható az is, hogy a három csepini korong akkori birtokosa (feltehetően még Egger Samu, vagy már a berlini vásárló) még nem tudott a másik három korongról, illetve arról, hogy azok ugyanabba a kincsleletbe tartoznak. 13. Rómer 1865, 74-76. Szögletes zárójelben saját megjegyzéseim vannak. 14. Mozsolics 1968, 29, 181. jegyzet. 15. Much 1893 2 , 29. 16. Schlemm 1908, 27. 17. Hoernes 1903, 47. 18. Lásd a 14. jegyzetet! 19. Zahn 1932. 117
