Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Természettudomány - Novinszky László–Tóth György: A környezeti megvilágítás befolyása a vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.) fénycsapdás gyűjtésére

SAVARIA 15. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1981 A KÖRNYEZETI MEGVILÁGÍTÁS BEFOLYÁSA A VETÉSI BAGOLYLEPKE (SCOTIA SEGETUM SCHIFF.) FÉNYCSAPDÁS GYŰJTÉSÉRE. NOWINSZKY LÁSZLÓ-TÓTH GYÖRGY 1. BEVEZETÉS A fénycsapdázás lényegéből adódóan a fogást módosító számos abiotikus tényező közül a környezet fényviszonyai alapvető fontosságúak a gyűjtés eredményessége szempontjából. A természetes környezeti megvilágítás, amely a lenyugvó vagy felkelő Nap, a Hold és az éjszakai égbolt fényéből tevődik össze, az éjszaka során állandóan rövid idő alatt akár nagyságrendekkel is változik. Az eltérő megvilágítású szakaszok időtartama az egyes éjszakákon különböző. Az esti és a hajnali szürkület polarizációs jelenségei következtében is az alkonyat és napkelte, valamint az éjszaka fényviszonyai lényegesen különböznek egymástól. A Hold horizont fölötti tartózkodásának ideje és időtartama, a holdfény által keltett megvilágítás mértéke, valamint a polarizált holdfény mennyisége a lunáció különböző napjain periodikusan változik. A fényviszonyok és a gyűjtés kapcsolatának feltárása tehát a fogási adatokra alapozott növényvédelmi előrejelzések megbízhatóságának növelése érdekében rendkívül fontos feladat. 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A környezeti megvilágítás és a polarizált fény kérdései a geofizikai irodalomban A természetben alkonyat idején tapasztalható megvilágítást fotometriai céllal elsőként KIMBALL (1916) vizsgálta. Megállapította, hogy a földrajzi szélességtől és naptári dátumtól függően az egyetlen jelentős meghatározó tényező a Nap zenittávolsága, természetesen a mindenkori felhőzet függvényében. Mérési adatait táblázatos formában tette közzé. SARONOV (1945) monográfiája számos táblázatban tartalmazza a különböző földrajzi szélességekre, felszíni viszonyokra, naptári dátumokra, napszakokra és felhőzeti viszonyokra vonatkozó megvilágítási értékeket. Ezek egy részét egyszerűbb formában is kiadták (BARTENEVA et al, 1967). NIELSEN (1963) ökológiai és entomológiai célokra állított össze táblázatot, amely az alkonyatra vonatkozó megvilágítási értékeket tartalmazza könnyen kezelhető formában. ROZENBERG (1966) és Me CARTNEY (1976) grafikus formában összegezte az eddigi kutatási eredményeket. NAGEL et al. (1978) korszerű táblázatokat publikált a környezeti megvilágítás napi menetének meghatározására. 79