Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)

Természettudomány - Medvegy Mihály–Soltész György–Szotter László–Koloszár András: Egy ritka cincérfaj: a Saphanus piceus Laich. soproni gyűjtése során szerzett tapasztalataink

SAVARIA 15. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1981 EGY RITKA CINCÉRFAJ: A SAPHANUS PICEUS LAICH. SOPRONI GYŰJTÉSE SORÁN SZERZETT TAPASZTALATAINK MED VÉGY MIHÁLY-SOLTÉSZ GYÖRGY-SZOTTER LÁSZLÓ-KOLOSZÁR ANDRÁS A széthasított ágból, a bábbölcsőből kibújó nőstény Saphanus piceus LAICH példánya. Das aus einem geplatenen Ast, aus der Puppenkrippe herauskommende frische Weibchenexemplar des Saphanus piceus LAICH Heyrovsky (1955), Pánin és Savulescu (1961), Demelt (1966), Kaszab (1971), Klausnitzer (1981) egyöntetűen a következőket írják a Saphanus piceus Laich.-ról: Előfordul az Alpokban, a Kárpátokban és a Kaukázusban. Általában mindenütt csak szórványosan gyűjthető, ritka faj. Ritkaságát elsősorban az imágó rejtőzködő életmódjával hozzák összefüggésbe. Az árnyékos, hűvös, nedves mikroklímájú helyeket kedveli. Többféle lombosfában, valamint fenyőkben is megfigyelték, de Közép-Európában elsősorban a mogyoró és az éger a tápnövénye {Demelt, 1966). A Természettudományi Múzeum Állattárában (Budapest, Baross u. 13.) a kárpát-medencei faunaterület gyűjteményben 36 példányt találtunk, de biztosan csak kettő származott Magyarország jelenlegi területéről: egyik Dobogókő, másik Buda lelőhellyel. Győrfi (1944) 1 példányt gyűjtött 1932-ben a Soproni-hegységben a Muck környékéről. Ugyancsak a Soproni-hegységben Szalóki Dezső fogott egy hím példányt a Tolvajárok közelében egy világító lámpa oszlopán 1979. V. 31-én 22 órakor (Szalóki Dezső szíves szóbeli közlése). Gyűjtéseink Először 1972. VII. 2-án sikerült a Soproni-hegységben gyűjtenünk egy hím példányt : a Hármas-forrás környékén, a patak felett keresztben fekvő, kb. 8 cm átmérőjű lucfenyő törzs alján, egy fűrész-bevágásban bújt meg. Négy nappal később a patakmeder szélén, egy fadarab repedésében egy nőstény példány jól felismerhető maradványait találtuk. Ettől kezdve több alkalommal kerestük, de imágó formában többet nem sikerült fognunk. 1979. júliusában 3-5 cm átmérőjű elpusztult, de még nedves mogyoróágakat szedtünk, amelyekben lárvákat láttunk. Ezekből 1980. V. 29-én és 30-án egy-egy hím példány kelt ki. Az ágakat ekkor és későbbi gyűjtéseink során is külső hőmérsékletű helyen tartottuk. 1980 májusában módszeres kereséssel 3-10 cm átmérőjű mogyorótörzsekben sikerült több lárvát, ill. bábot találni. Ezekből 1980. június 8-án 1 hím, 10-én és 13-án l-l nőstény jött elő. Mivel az ágakat baltával vágtuk ki, az erős rázkódás miatt a bábok egy része elpusztult, ill. több sérült, torz imágó kelt ki. 1981. V. 4-én már csak fűrészt használtunk a kereséskor, és ahol lárvajáratot találtunk kirepülőnyílás nélkül, nem kutattuk fel a bábbölcsőt, hanem az ágat és a kiásott gyökeret vittük el, melyekből 1981. VI. 1. és VI. 7. között 4 hím és 6 nőstény példányt neveltünk. Ugyanebből a faanyagból a következő évben, 1982-ben is keltek ki Saphanusok: 1 hím és 3 nőstény 51